Az Alkotmánybíróságon, sőt végső soron az Európai Bíróságon köthet ki a nyáron elfogadott új földforgalmi törvény, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Székely László ombudsman ajánlása ellenére sem kívánja módosítani a jogszabályt. Az ombudsman a törvény azon rendelkezéseit találta alkotmányossági szempontból visszásnak, amelyek a földadásvételi ügyletek engedélyezésében jelentős szerepet adnak a még megalakulás előtt álló úgynevezett helyi földbizottságoknak. Az ombudsman szerint a földbizottságoknak nem lenne demokratikus legitimációjuk, miközben érdemi döntési jogkört kapnának. A VM vitatja a biztos megállapításait. 

Visszásságot teremt a "hatósági ügyek tisztességes intézéséhez" fűződő alkotmányos joggal kapcsolatban az a szabályozás, amelyet az új földforgalmi törvény az úgynevezett helyi földbizottságokról tartalmaz - állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő beadványára készített jelentést a földadásvételi ügyletek hatósági jóváhagyásának szabályozásáról, amely a földforgalmi törvényben szerepel. Ugyanakkor nem csak Gőgös Zoltán, hanem több más, különböző érdekcsoporthoz tartozó országgyűlési képviselő, illetve civil szervezet és magánszemély is az ombudsmanhoz fordult az új földjogszabály nyári elfogadása után, mivel azt alkotmányossági szempontból aggályosnak találta.

Mindenható földbizottságok

Mint ismert, a kétharmados földforgalmi törvény - amely 2013. december 15. - 2014. május 1. között négy lépcsőben lép hatályba - a hazai földpiaci viszonyokat alapjaiban változtatja meg. A jogszabály egyik lényeges újításként rendelkezik arról, hogy a földhasználóknak a településeken helyi földbizottságokat kell alakítaniuk, amelyeknek beleszólásuk lesz a földadásvételi ügyekbe. A 2014. május elseje után kötött földadásvételi szerződések alapvetően akkor léphetnek csak hatályba, ha azokat előbb az e célra kijelölt mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyja. Az engedélyezés viszont alapesetben csak akkor történhet meg, ha a megállapodásokat a helyi földbizottságok támogatják.

Az ombudsman szerint az Alkotmányból az következik, hogy közhatalom csak akkor gyakorolható, ha az a választások és kinevezések hibátlan láncolatán keresztül visszavezethető a népre. A csak földhasználókból álló helyi földbizottságok viszont ilyen demokratikus legitimációval nem rendelkeznének, így tagjaikon kívül harmadik személyre kötelező döntést nem hozhatnának.

Érdemi döntési jogkör

Márpedig a földforgalmi törvény a még megalakulás előtt álló testületeket nem csupán véleményezési, hanem érdemi döntéshozatali jogkörrel ruházza fel. A kijelölt hatóság ugyanis az adásvételi szerződéseket nem hagyhatja jóvá, ha azokat a bizottságok ellenzik. Sőt, a hatóságnak kötelezően vissza kell utasítania az engedélyezést, ha a helyi testületek nem adnak állásfoglalást, így a szabályozás a szervezetek mulasztását egyoldalúan és mérlegelés nélkül a vétlen ügyfelek terhére "tudná be".

E helyzetet nem orvosolná az sem, hogy a hatósági döntést bíróság előtt meg lehetne támadni, mivel az ombudsman szerint a földforgalmi törvényben nincs olyan garanciarendszer, amely alapján a bíróságoknak érdemben vizsgálniuk kellene a földbizottsági állásfoglalásokat. Bár egyes esetekben a jóváhagyást meg lehet tagadni akkor is, ha a szerződéseket a bizottságok nem támogatták, de a földforgalmi törvény itt is csak példálózó jelleggel sorolja fel a megtagadás lehetséges okait - húzza alá jelentésében Székely László.

Az ombudsman felkérte a minisztert

Az alkotmányossági visszásságok miatt az ombudsman felkérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy terjesszen elő módosító javaslatot a földforgalmi törvényhez. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) viszont - közölte a parlamenti mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén Simon Attila István, a tárca helyettes államtitkára - nem osztja az ombudsmani aggályokat. A kérdést vélhetően az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság dönti majd el, és ha a mostani VM-állásponttal ellentétes döntés születik, a parlamentnek módosítania kell majd a jogszabályt - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Indokolatlan, abszurd és a földforgalmi törvénnyel abszolút összeférhetetlen lenne, ha a földbizottságokat az általános választójoggal egyenértékű elvek szerint alakulnának meg - szögezte le Simon Attila István. A tárca szerint ugyanis a 10 millió magyar állampolgárból legfeljebb 500 ezer felel majd meg a földforgalmi törvény "földműves" kategóriájának. (Az új előírások szerint földet ezen túl csak földművesek vehetnek majd).

Kiket érintenek a helyi földügyek?

A minisztérium az új szabályozással éppen arra törekedett, hogy azok befolyásolhassák a helyi földügyeket, akik a leginkább érintettek lesznek. Egy nem földműves - tette fel a kérdést a helyettes államtitkár - miért akarna beleszólni e kérdésekbe és miért akarna bekerülni a bizottságokba? A tárca hasonló megfontolásokból döntött úgy, hogy nem lehet a tagja a testületeknek az sem, aki földtulajdonos, de földjét nem maga műveli. Azzal ugyanis - véli a minisztérium-, hogy valaki nem gazdálkodik saját földjén, lemondott arról a jogáról is, hogy aktívan rész vegyen a földbizottságok munkájában, amelyek csak fölhasználókból állhatnak. (Ha viszont valaki tulajdonosként maga gazdálkodik, szintén földhasználónak (is) minősük, így bekerülhet a testületekbe).

A VM szerint az ombudsmannak legfeljebb részben van igaza azzal kapcsolatban, hogy nincs jogorvoslati lehetős a földbizottságok döntéseivel szemben. A testületek állásfoglalását önmagában valóban nem lehetne megtámadni, de az egész hatósági eljárás végén, az ügyeket lezáró teljes határozat részeként a földbizottsági döntések ellen is lehetne keresetet benyújtani a bíróságokhoz - szögezte le a helyettes államtitkár.