Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Mennyire akadály az, ha a gazdaság területe szabdalt, és idegen földrészleteken kellene a víznek a táblákra érkeznie?
O.ZS.: Ha egymás melletti, önálló földrészleteket érint a víz odavezetése, akkor van törvényes szolgalom rá. Ez azt jelenti, hogy ha a vízlelőhely vagy rácsatlakozás egy idegen fölrészleten van, akkor a szomszédok (nemcsak a közvetlen, hanem a második, harmadik is) kikényszeríthetik, hogy a vizet átvezethessék mások földjein. A törvényes szolgalom azt jelenti, hogy annak alapítása nem tagadható meg, de a vízelvezetés pontos helyében, módjában a feleknek meg kell egyezniük egymással. Ha ez nem sikerül, a feltételeket bíróság is megállapíthatja.
Mi történik, ha osztatlan közös művelésű földön szeretnénk beruházni?
O.Zs.: Osztatlan közös esetében nincs szolgalomra lehetőség a területen belül, mert szolgalmat csak önálló földrészletek között lehet alapítani. Törvényes szolgalmi jogra tehát csak azután lenne lehetőség, miután mindenkinek kimérték, és a használatába adták a művelhető földrészletet. Viszont addig is van megoldás, csak kicsit bonyolultabb. Egy öntözési beruházás vízelvezető árok, zsilip, csatlakozómű stb. kiépítésével jár, tehát a földterület egy részét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni. Ilyenkor a tulajdonostársak beleegyezésére is szükség van. A tulajdoni hányadok alapján számítva legalább feles többséget kell elérnünk a sikerhez, feltéve, hogy a beruházás a rendes gazdálkodás körébe esik - azaz a szokásos vetésforgót viszik tovább, csak már öntözéssel. Ha azonban a változás a rendes gazdálkodás körét meghaladja - pl. az eddig rétként használt területből szántóföldi kertészetet akarnak létesíteni -, akkor ahhoz már egyhangú tulajdonosi beleegyezés kell. A szükséges beleegyezés "mértékének" eldöntése mindig egyedi mérlegelést igényel.
Haszonbérelt földeken nem rizikós egy ekkora horderejű fejlesztést véghez vinni? Mi lesz, ha lejár a földbérlet?












