2020. április 2. csütörtök Áron

Hírek - Föld

Rendrakás a földhasználatban: az élő rokon is érjen annyit, mint a halott

Heteken belül megtörténik egyes földügyi törvények módosítása, és ezzel pontot tehetünk a részaránykiadással előállt negyedévszázados probléma végére – jelentette ki Andréka Tamás, az agrárminisztérium főosztályvezetője Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Mint az előadást követő kerekasztal-beszélgetésből kiderült, azért nem ilyen egyszerű a dolog, és talán nem is ez a legégetőbb probléma a földhasználatban.
 
 

Andréka Tamás, az agrárminisztérium főosztályvezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián elmondta, már az utolsó simításokat végzik az osztatlan közös területek felszámolását célzó törvénycsomagon. Eddig a területek kimérését olyan prózai akadályok nehezítették, mint az, hogy kevés volt a munkához a földhivatali földmérő, vagy az, hogy lehetetlen volt a földtulajdonosok 100 százalékos egyetértését megszerezni a tulajdonosi közösség megszüntetéséhez. Az elképzelések alapján mindkét területen lebontják az akadályokat: elegendő lesz a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntés a közös tulajdon felszámolásához, illetve egy jogi aktus keretében bejegyezhető lesz az ingatlan-nyilvántartásba az a terület, amelyet a tulajdonosok ténylegesen használnak.

A holt lelkek tulajdoni hányadát a többiek között szétosztanák, letétbe helyezve a föld értékét, ám magát a földet akkor sem kaphatná vissza az elérhetetlennek bizonyult földtulajdonos, ha később jelentkezne érte.
Andréka Tamás

Nem kell majd hozzá földmérő, hogy megvalósuljon a birtokba adás, az kerül bejegyzésre, amit a természetben is látunk – természetesen ügyvédi közreműködéssel. Az elhelyezkedés pontos berajzolásához azonban szükség van a valós állapotok rögzítésére, amihez egy szoftvert biztosítana a szakigazgatás. Ez gyakorlatilag az ingatlan-nyilvántartási adatok és az ortofotó alapján berajzolhatóvá teszi az új telekhatárokat. Ha a határok kijelölése szakmai akadályokba ütközne, például nem egyértelmű, hogy művelési vagy megközelíthetőségi szempontból melyik az optimális megosztás, akkor ebben az Agrárkamara falugazdászai segítenének. Az utak elhelyezkedéséről, és arról hogy szolgalomként vagy közös tulajdonban „üzemeljenek-e” a tulajdonostársaknak kell dönteniük. A megosztást követően Andréka szerint már könnyebben megvalósítható az a birtokpolitikai cél, hogy a területek ne aprózódjanak tovább, mert a felosztott földek eladhatóvá, koncentrálhatóvá válnak.

Pásztor Tamás, Mikula Lajos, Cseh Tibor András, Andréka Tamás, Cseszlai István 

A többségi döntés valóban sok problémát megold, de arra még mindig nem látni megfelelő garanciát, hogy a kisebbségben maradók számára is művelésre alkalmas területek maradnak vissza a szétosztás után. Különösen aggályos ez olyan területeken, ahol térben nagyon eltérő a megvalósult beruházások értéke, legyen ez erdő vagy öntözött terület – vetette fel a kerekasztal-beszélgetésben Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője. A kisebbségben maradókat nem biztos, hogy vigasztalja az, hogy nem földet, hanem értékkülönbözetet kapnak az osztozkodás után. Hozzátette: az osztatlan közös földeken jellemzően nagyon sok a nem földműves tulajdonos. Szívesen látna olyan könnyítéseket, amelyek azt segítik, ha egy tulajdonostárs egy az egyben kivásárolja a másikat a területből. Pásztor Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy az örökléssel darabolódó földekre is megoldást kell találni. Továbbá az örökösök közötti gazdaságátadás kérdését is rendezni kell, ahogy a haszonbérletek öröklését és ennek átadását is a hagyatékot továbbvinni kívánó gyermek részére.

Pásztor Tamás

Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára ezzel mélyen egyetértett. Mint mondta, arra hiába várunk, hogy az örökhagyó végrendeletben egyetlen örököst nevezzen meg, ezzel a gyakorlattal a magyarok nem tudnak azonosulni a szövetség tapasztalatai szerint. Fontosnak nevezte, hogy a közjegyző kötelezően emlékeztesse az örökösöket az osztályos egyezség lehetőségére. Problémásnak tartotta, hogy

míg az öröklés jogi-adózási szempontból tiszta sor, addig az örökösök egymás között már csak adásvételi szerződéssel rendezhetik a tulajdonviszonyokat, és sem adókedvezmény, sem támogatott hitel (NHP fix) nem áll a gazdaságot továbbvinni akaró fél rendelkezésére, hogy elviselhető anyagi teherrel indítsa a termelést.

Ugyanilyen kulcskérdés a támogatások öröklése is, és az ezekkel járó kötelezettségek kérdése. Ki kellene mondani, hogy a haláleset vis maior, de a terület új használóját megilleti a területre igényelt támogatás, illetve kötelezi az ezzel járó művelési előírás.

Cseh Tibor András

Cseh Tibor András kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy van-e értelme földmérő nélkül bejegyeztetni a megosztott földtulajdont:

Ha nincs pontosan felmért terület, akkor a földnek nem lesz aranykorona-értéke sem, és a művelési ága is kérdéses. Amennyiben termőföldről beszélünk, akkor ez csökkenti a terület értékét.”

Mikula Lajos, az Agrya ügyvezető titkára szerint is az élők közötti birtokátadás szabályait kellene inkább rendezni. „Nincs időnk, pár éven belül az lesz a gond, hogy van-e, aki egyáltalán továbbviszi a gazdaságot. Azonnal könnyíteni kell az élő egyenesági rokonok közötti vagyonátadást, legyen ez tulajdon vagy haszonbérlet, történjen bár apa és fiú, vagy testvérek között.” Mikula Lajos szerint a mai földárak túlárazottak, nem tükrözik azt, hogy fogynak a termelők, csökkenni fog a területalapú támogatás, ugyanakkor a földtörvény korlátokat szab a koncentráció előtt. Pásztor Tamás megerősítette ezt: a környezetében egy 10 ezer hektáros területből 10 éven belül ezer hektár úgy fog felszabadulni, hogy nem látni, ki viszi tovább a birtokot. Szerinte is a halál esetére érvényes szabályokat kellene az élőkre alkalmazni, és minden eszközzel segíteni azt, hogy a rokonok egymás között elrendezhessék a gazdaság sorsát.

Mikula Lajos

Andréka Tamás megjegyezte: a birtokkoncentráció vége a történelemben mindig egy forradalom volt, egy társadalmi kataklizma, ezért nem engedhető szabadjára a folyamat. Senki ne remélje, hogy a 300 hektáros tulajdoni határt megemeli a jogalkotó. Arra is ügyelni kell, hogy mekkorára nyitjuk a kaput az örökléssel és gazdaságátadással megszerezhető földek felé. Különösen igaz ez, ha nincs egyenesági jelentkező a hagyatékra. Ezért a gazdaságátadás intézményét óvatosan kell kidolgozni. Cseh Tibor András megjegyezte, gyakran tapasztalni olyat is, hogy az élő gazdaságvezető nem akarja átengedni a kormányrudat, és ennek szimplán anyagi oka van. Nincs annyi nyugdíja, hogy méltósággal visszavonulhasson. A korábbi gazdaságátadási támogatás is azért bukott meg, mert mindössze 7 éven át biztosított járadékot a gazdaságátadónak, méghozzá úgy, hogy ez az időtartam bele sem számított a nyugdíjába. A jogalkotóknak erre is ügyelniük kell majd, amikor kidolgozzák a gazdaságátadás új szabályait.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu