2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Agrárpénzek

Kiderült, milyen hatással lehet a magyar mezőgazdaságra a koronavírus

Az Agrárium 2020 első szekciójában a 2020-as évben és a következő támogatási ciklusban igényelhető támogatásokról, az előző évek tapasztalatairól és a koronavírus magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra gyakorolt lehetséges hatásairól beszélgettek a szakemberek.
 
 

A március 3-án megrendezett kecskeméti Portfolio Agrárium 2020 konferencia első szekciója a magyar gazdáknak juttatott, gyakran életmentő, nemzeti és uniós támogatásokkal foglalkozott. Nagy István agrárminiszter beköszöntő és a kormány idei agrárszakmai terveit részletező előadása után a Magyar Államkincstár képviseletében Detre Miklós, a horizontális feladatok végrehajtásáért felelős igazgató ismertette az agrárkifizetések aktualitásait. Elmondta, hogy a tavalyi év minden eddiginél eredményesebb volt, hiszen mintegy 800 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás került kiosztásra 191 ezer ügyfélnek. A támogatások oroszlánrészét az egységes kérelmek tették ki, amelyeknek az uniós szabályok értelmében a vonatkozó év június 30-ig teljesíteni kell az összes kifizetések 95%-át. Ezt Magyarország eddig minden évben sikeresen teljesítette, 2020-ban már március-április folyamán a végkifizetéseket fogjuk teljesíteni. Detre Miklós bejelentette, hogy a 2019 decemberében beharangozott, mobileszközökre szánt Kifizető Ügynökségi alkalmazást építenek ki. Az ingyenesen elérhető, széleskörű funkcionalitással rendelkező applikáció ügyfélszolgálati funkciókkal, tájékoztatási funkciókkal és mezőgazdasági parcellaadatokkal áll a Közös Agrárpolitika támogatásait igénylők rendelkezésére.

Detre Miklós

A kerekasztal-beszélgetés során Detre Miklós elmondta, hogy az egységes kérelmek beadására nyitva álló idő április 6-án indul, és május 16-ig szankciómentes, június 9-ig pedig a támogatás összegéből levonandó munkanaponként 1%-os szankcióval nyújthatók be. Idén 43 jogcímen lesz benyújtható egységes kérelem. Detre Miklós emellett beszélt arról is, hogy a Magyar Államkincstár idén is folytatja az előzetes ellenőrzési rendszert a támogatások elbírálása során. A horizontális feladatok végrehajtásáért igazgató elmondta, hogy évről évre egyre kevesebb végzésre és adategyeztetésre van szükség, bár még vannak tipikus hibák. Ilyenen a túligénylések, az egymásra rajzolások és a földhasználati joggal nem fedett területekre beadott támogatási igények. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudnának a gazdák jobban eligazodni azon, hogy milyen jogcímeken kaptak támogatásokat, Detre Miklós elmondta, hogy évek óta működik egy, az Ügyfélkapun keresztül elérhető ügyféltájékoztatási rendszer. Amint a támogatás utalása megtörténik, a gazda erről tájékoztatót kap. Emellett folytatódik az új mobilalkalmazás fejlesztése is. A tervek között szerepel az alkalmazás személyre szabhatósága, hírlevelek és naptárfunkció bevezetése, naprakész tájékoztatás a gazdáknak kérelmeikről. Az applikációban a jövőben iratigénylésre is lesz lehetőség, valamint fényképek, adatok, dokumentumok küldésére ezek nyomon követésére is. A Vidékfejlesztési Program kapcsán az igazgató elmondta, hogy az első két évben az ügyintézés európai uniós egyeztetések miatt torlódott fel. Mostanra már a beruházások a megvalósítási szakaszban vannak, a szervezetrendszer és a támogatottak utolérték magukat. Detre Miklós ezért bízik benne, hogy eredményesen fogják zárni ezt a ciklust is.

Mikula Lajos, Detre Miklós, Győrffy Balázs, Feldman Zsolt, Éder Tamás, Hazafi László

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igazgatója arra a kérdésre, hogy a NAK hogyan tudna közreműködni a támogatások beadásának egyszerűsítésében, elmondta, hogy a beadások egyre pontosabbak, a beadók egyre kevesebb hibát vétenek a beadók. Győrffy Balázs és kollégái szerint a hibák jelzését kellene színesebbé, feltűnőbbé tenni, és a beadó kapjon visszajelzéseket. A NAK arra számít, hogy a falugazdászok idén is jó munkát fognak végezni a támogatások beadásával kapcsolatban. Győrffy Balázs elmondta, hogy a falugazdászok által beadott kérelmeknél 3%-nál kellett adategyeztetés, nem falugazdászok esetében ez 7% volt. Szerinte a falugazdászok és tanácsadók felkészítése a legfontosabb feladat április elejéig. Figyelmeztetett arra is, hogy idén több feladat került a NAK-hoz, például a mezőőrökkel és családi gazdálkodásokkal kapcsolatos ügyintézés, amelyek szakszerű ellátásához állami forrásokra lenne szüksége a kamarának. Győrffy Balázs szerint nem kell attól tartani, hogy élelmiszerhiány lépne fel Magyarországon a koronavírus elterjedéséből kifolyólag.

A karantén és az ostromgyűrű között az a különbség, hogy a karanténba visznek be élelmiszert. Ha lenne is baj, lesz élelmiszer

 – mondta Győrffy Balázs.

Győrffy Balázs

A vidékfejlesztési kifizetések kapcsán Győrffy Balázs elmondta, hogy a programzárás mindig egy számvetés, és hogy jó megoldásokat kell találni a visszamaradt és megmaradt kereteknek. A NAK elnöke szerint jó lenne tudni, mikor lép hatályba a Közös Agrárpolitika, és hogy hány átmeneti év lesz. Szerinte nagyon fontos, hogy kitaláljuk, hogyan lehet majd az új KAP közös lehetőségeivel jól sáfárkodni. Az várható, hogy a korábbi kettes pillérnél elvárt 15%-os nemzeti hozzájárulás nőni fog, Győrffy Balázs szerint ezt az új KAP-ban 50%-ban kellene meghatározni. a NAK elnöke szerint izgalmas lesz a következő 7 év, noha a támogatások rendszere alapjaiban nem fog drasztikusan eltérni az eddig megszokottaktól. Győrffy Balázs végezetül arról is beszélt, hogy az utóbbi években rossz kép alakult ki a társadalom fejében a mezőgazdaságról. Példaként hozta, hogy londoni egyetemisták 33%-a hitte azt, hogy a tojás a szarvasmarhából jön, Brüsszelben pedig már felütötte a fejét a baromfitartásban a #metoo mozgalom, akik szerint a kakasokat és a tyúkokat külön kéne tartani, mert a kakasok szexuálisan zaklatják a tyúkokat. A NAK elnöke figyelmeztetett rá, hogy fel kell készülni a felkapottá váló, egyre vadabb őrültségekre. Szerinte az Európai Uniónak a KAP tekintetében jobban oda kellene figyelnie a kommunikációra is.

Mikula Lajos

Mikula Lajos, az Agrya-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető titkára elmondta, hogy a támogatási igénylések kapcsán a fiatal gazdálkodókkal még vannak gondok, de egyre kevesebb, a hibák közül leginkább az össze-vissza rajzolgatások fordulnak elő körükben. Mikula Lajos szerint a koronavírustól nem kell tartani, sőt, a hazai méhészeknek kifejezetten jót fog tenni a betegség, mert nem jön majd a kínai konkurencia. Mikula Lajos szerint diverzifikálni kell a beszerzéseket, és vissza kell térni a hagyományokhoz: azt kell enni, ami itthon megterem. Mikula Lajos az előző költségvetési ciklus tapasztalatai kapcsán elmondta, hogy ahogy a ciklus végéhez közeledünk, úgy lesz egyre jobb a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatásokban. Szerinte a vidékfejlesztési politika nem egy sikertörténet, se Magyarországon, se Európában. Mikula Lajos szerint a következő ciklusban emelni kellene a nemzedékváltáshoz kapcsolódó támogatások hatékonyságát, mégpedig úgy, hogy ki kéne emelni az állami rendszerhez. Szerinte erre a kombi-termékek lennének a legjobb megoldások, ahol a termék maga is egy támogatási programhoz kapcsolódna. Mikula Lajos szerint kellene egy harmadik, külső szereplő a támogatási programokba. Ez lehetne a bank, aki nézné és felügyelné a programokat, új vizsgálati szempontokat hozna a rendszerbe és elriasztaná a csalókat. Mikula Lajos szerint a következő 1-2 átmeneti év azért lesz érdekes, mert erősíteni kellene a mezőgazdaság társadalmi elfogadottságát, meg kell mutatni, hogy a mezőgazdaság és a természet nem egymás ellenségei.

Éder Tamás

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehet az agrárpiacra a koronavírusnak, elmondta, hogy az elmúlt napokban ugyan felzaklatta a magyar piacot a nálunk még jelen nem levő koronavírus, de nincs mitől félni. A magyar élelmiszeripar egy újabb nagy hisztéria elmaradása esetén fel tudja tölteni a polcokat. Az elmúlt hetekben nem befolyásolta a beszállítói láncot a vírus, hiszen a szállítmányok útban voltak. Azok lesznek most nehezebb helyzetben, akiknek szükségük van valami kínai hozzávalóra. De akkor se kell pánikba esni, ha olyan területen lesznek közlekedési korlátozások, ahol nagy élelmiszeripari cégek vannak. Ezek törvény alapján ilyenkor is működni fognak, méghozzá állami segítséggel. Éder Tamás elmondta, hogy nem lesz élelmiszer-ellátási probléma Magyarországon. A cégek részben raktárkészletből, részben második műszak indításával ki tudják elégíteni az igényeket. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke azt elismerte, hogy van némi veszély a koronavírus kapcsán, de az is abból fakad, hogy amit most megvesznek, annak egy jó része tönkre fog menni. Ennek ellenére nincs mitől tartani, ugyanis Kínából a méznek tűnő dolgok és az egzotikumok kivételével semmi nem érkezik Magyarországra. A támogatási ciklus tapasztalataival kapcsolatban Éder Tamás arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszeripari támogatások a kisvállalkozásokat részesítették előnyben. A Szövetség abban reménykedik, hogy idén is nemzeti forrásból kapnak támogatásokat a nagy élelmiszertermelő és élelmiszeripari szereplők. Éder Tamás szerint a támogatási ciklus végén leltárt kell csinálni, és meg kell nézni, mely pályázatok, ötletek nem voltak jók. Utókövetésre van szükség, hogy tudjuk, hogy a következő időszak vélhetőleg kisebb forrásokra ne írjunk ki olyan pályázatokat, amikről láthattuk, hogy az idő nem igazolta azokat.

Feldman Zsolt
Megnyugtató, hogy élelmiszeripari oldalról nem kell fennakadásoktól tartanunk

 – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a koronavírus magyarországi hatásai kapcsán.

Az államtitkár aztán arról beszélt, hogy egyelőre még nem lehet megjósolni, hogy idén mekkora lesz az egy hektárra jutó kifizetések összege, egyelőre csak a tavalyi támogatási összegek ismertek. A termeléshez kötött támogatásokban nem várható érdemi változás, a karácsonyfa-termelőknek kell felkészülniük arra, hogy a termékük kikerül a támogatási körből. Az államtitkár szerint 2020-ban is kiszámítható és stabil támogatási rendszerre számíthatnak a gazdálkodók. A 2015 óta létező és folyamatosan csiszolt rendszer persze némileg változni fog majd az új KAP miatt. A közvetlenül igénybe vehető támogatások kapcsán Feldman Zsolt elmondta, hogy 2020-ra hízók után 10,5 milliárd forint támogatás lesz igényelhető állatjólét jogcímén. A kocák után továbbra is 8,6 milliárd forinttal lesz elérhető változatlan feltételek mellett, a baromfijóléti támogatások 12,4 milliárd forintot fognak kitenni, ehhez jön még 2 milliárd forintnyi fény- és víztámogatás, valamint a tojók, tyúkok utáni 1,6 milliárd forint. Az állategészségügyi támogatások 12,5 milliárd forintot fognak kitenni, a kárenyhítési alap pedig 25 milliárd forint lesz. A tenyészkoca támogatások kapcsán Feldman Zsolt elmondta, hogy az Agrárminisztérium kezdeményezte a támogatás öt évvel történő meghosszabbítását Brüsszelben, változatlan feltételek mellett. Feldman Zsolt végezetül azt is elmodnta, hogy idén elkészül a jövedelemstabilizáció alap létrehozásáról szóló törvénytervezet. Ennek az lenne a lényege, hogy meghatározott mértékű jövedelemkiesés esetén ebből járna támogatás a gazdáknak. Az államtitkár elmondta, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a törvény tervezetét, akkor az alap 2021-től megkezdheti a működését.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu