A legnagyobb felhasználó a növénytermesztés és az állattenyésztés, összesen évi 10,2 millió tonnával, ezt követi a halászat és az akvakultúra 2,1 millió tonnával, valamint az erdőgazdálkodás 0,2 millió tonnával. A becslések szerint Ázsia a legnagyobb műanyagfelhasználó a mezőgazdasági termelésben. Életképes alternatívák hiányában a mezőgazdasági műanyagok iránti kereslet csak növekedni fog - írja a Syngenta a FAO információi alapján. Iparági szakértők szerint például a talajtakaró- és silófóliák iránti globális kereslet 50 százalékkal, a 2018-as 6,1 millió tonnáról 2030-ra 9,5 millió tonnára nő. Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mikroműanyagok, amelyek potenciálisan károsan befolyásolhatják az emberi egészséget.

Növényből műanyag? Magyar fejlesztés oldhatja meg a világ egyik súlyos gondját

A járműiparban már számos, alkatrész készül ilyen műanyagból.

A mezőgazdaságban a műanyag termékek ugyanakkor nagyban segítik a termelékenységet. A fóliákat például a gyomnövekedés, a peszticidek, a műtrágya és az öntözés csökkentése érdekében használják a talaj lefedésére. Sajnos éppen azok a tulajdonságok, amelyek a műanyagokat oly hasznossá teszik, problémákat okoznak, amikor elérik tervezett élettartamuk végét. A 2015-ig előállított 6,3 milliárd tonnára becsült műanyag csaknem 80 százalékát nem megfelelően ártalmatlanították. A jelentés egy átfogó önkéntes magatartási kódex kidolgozását is javasolja, amely a műanyagok valamennyi aspektusát lefedi az agrár-élelmiszeripari értékláncokon keresztül, és további kutatásra szólít fel, különös tekintettel a mikro- és nanoműanyagok egészségre gyakorolt ​​hatásaira. A FAO továbbra is fontos szerepet fog játszani a mezőgazdasági műanyagok kérdésének holisztikus kezelésében az élelmezésbiztonság, a táplálkozás, az élelmiszerbiztonság, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság összefüggésében.