MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Az élelmiszerek több, mint 95 %-át a talajból nyerjük, beleértve a takarmánnyal etetett állatokat is - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Vagyis minden élelmiszer lényegében a talajból indul, legyen az növényi vagy állati eredetű. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.
A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől és egyéb tényezőktől függően, akár 400-1000 évig is eltarthat kétujjnyi vastag talaj létrejötte. A Föld talajának a 33%-a folyamatosan romlik, és évente 50 ezer négyzetkilométernyi területet veszítünk el. A talaj 45%-ban ásványi anyagokból, 25%-ban vízből, 25%-ban levegőből és 5%-ban szerves anyagból áll.
A fának általában akkora gyökérzete a talajban, a föld alatt, mint a fakorona nagysága a föld felett. Ha legközelebb lát egy terebélyes fát, képzelje maga elé, milyen hatalmas gyökérzete lehet a felszín alatt.
A talajok termőképességét a humusz tartalmuk nagyban befolyásolja. A humusz a talaj szerves anyaga, mely a talajba kerülő szerves maradványok (így például az avar, az elhalt gyökerek és szármaradványok) mikrobiális lebontása és átalakulása során a talajban képződik. A humusz segít megőrizni a nedvességet és a tápanyagokat a talajban.
Az emberi élet elképzelhetetlen víz nélkül, hiszen a víz a Földi élet alapja, mindenhol és mindenben ott van. Megtalálható a növényekben, az állatokban, a levegőben, a kőzetekben, ásványokban, az emberben és a talajban. Számos a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumot is a talajélőlényekből vontak ki, mint például a sztreptomicint és a neomicint.
Magyarország ivóvízkészletének több mint 95%-a felszín alatt található, vagyis a talajban. A többi a felszínen, vagyis a folyókban és tavakban, illetve a levegőben található. "A talaj szolgáltatja a növények számára a vizet, illetve a talajba fúrt kutakból itatjuk az állatainkat, de az ember is a talaj által megszűrt és tisztított vizet issza legnagyobb részt. Vagyis a talajt egy hatalmas víztározónak is mondhatjuk, ami friss, iható vizet szolgáltat minden élőlénynek, legyen az növény, állat vagy ember. Éppen ezért a talajt ne szennyezzük, mert azzal az ivóvízkészleteinket is tönkretesszük. A talaj 0-100 cm-es rétegének pórusterébe elvileg a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada egyszerre beleférne." (Várallyai)












