Eldőlt! Nyolcvanmilliárdos a kukoricakár

agrarszektor.hu
A durva árcsökkenés a nyári aszálynál is jobban fáj a kukoricatermelőknek.

Nyolcvanmilliárd forintos kárt okozott a nyári aszály a kukoricatermelőknek. Ma már csaknem véglegesnek tekinthető, hogy a várható össztermés 2 millió tonnával csökken, miközben az árak legalább 30-40 százalékkal zuhannak. Tonnánként 40 ezer forint körüli felvásárlási árak mellett sok gazdának nem lesz akkora termése, amely a 240 ezer forintra tehető hektáronkénti összköltséget fedezné.

Ma már csaknem biztosra vehető, hogy 6 millió tonna körüli össztermést takaríthatnak be a kukoricatermelők az idén. A nyári aszály 2 millió tonnás kiesést okozott a 8 millió tonnás korábbi várakozáshoz képest, azóta azonban a kukoricatáblákat nem érték újabb súlyos károk. A nyolcmillió tonnás előrejelzés azonban nem számít hivatalos termésbecslésnek, mert ezt a vidékfejlesztési tárca végül nem jelentette meg. Mire ugyanis a termésadat napvilágot látott volna, a júliusi szárazság felülírta az addigi várakozásokat.

Ugyanakkor a 6 millió tonnás várható termés is több mint 25 százalékkal meghaladja a sokkal gyengébb, 4,763 millió tonnás hivatalos tavalyi eredményt, amelyért szintén az aszály okolható. A gazdálkodóknak így nem is elsősorban a terméscsökkenés, hanem a durva piaci áresés okoz gondokat. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) - közölte az agrarszektor.hu-val Vancsura József, a szervezet elnöke - ma 38-42 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árakat prognosztizál, szemben a tavalyi 58-60 ezer forintos árszinttel. Ez pedig 30-40 százalékos árzuhanásnak felel meg, és sokkal nagyobb annál, mint amennyivel végső soron a várható termés tavalyhoz képest növekszik.

Tonnánként 40 ezer forint körüli felvásárlási árakkal számolva az aszály okozta termésveszteség mintegy 80 milliárd forintra tehető. Az árcsökkenés azzal is járhat, hogy a tényleges termés sok termelőnél a hektáronkénti önköltséget sem fedezi. Vancsura József szerint a gazdálkodók átlagosan 240 ezer forintot fordítottak egy hektár kukoricára, így legalább 6 tonnás termésátlagra lenne szükségük ahhoz, hogy kiadásaik megtérüljenek. A mai előrejelzésekből viszont az tűnik ki, hogy a mintegy 1,2 millió hektáros vetésterületen csak 5 tonna körüli hozamok valószínűsíthetők. Így számos kukoricatermelő - minként a búzával vagy a napraforgó foglalkozó gazdálkodók egy része is - veszteséges lesz a világpiaci árcsökkenő trend miatt.

 

Kétmillió tonnás árualap az exporthoz
Magyarországon éves szinten takarmányozási célra 2,2 millió, bioetanol-gyártásra 1,5 millió tonna, malomipari és vetőmag-felhasználásra 0,2-0,3 millió tonna kukoricára van szükség, és ez összesen 3,9-4,0 millió tonna árualapot tesz ki. Így a 6 millió tonnás várható idei termés 2 millió tonna körüli exportot tesz lehetővé. A nemzetközi felmérések szerint az Európai Unióban összesen 65 millió tonna kukoricát takarítanak be, Ukrajnában pedig jóval 23 millió tonna feletti rekordtermésre számítanak és 10 milliónál nagyobb lehet a termés Romániában is. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy a Fekete-tenger térségében 16 millió tonna exportárualap áll majd rendelkezésre, így Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a Fekete-tenger térségi árumennyiség diktálja majd az árakat, hacsak nem történik valami rendkívüli az Egyesült Államokban, ahol szintén rekordtermést várnak.

 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?