Az eddigi években a jégkárok komoly problémákat okoztak, szétverték, leverték a termést, megrongálták a fákat. Ezzel komoly fejfájást és anyagi problémákat okoztak a gazdáknak. Eddig csak úgy tudták kompenzálni ezt a hiányt, ha időben kötöttek biztosítást, és az fedezte az elszenvedett károkat.

Mi a jégháló?

Mára azonban egyre inkább kezd elterjedni az úgynevezett jégháló, melyet a komolyabban érintett európai országokban már évtizedek óta alkalmaznak, például a a Pó- alföldön, vagy Dél-Triolban. A mezőgazdaságban való alkalmazhatóságán túl, több autókereskedő is óvja vele az udvarán kiállított járműveit.

Az agráriumban leggyakrabban az alma ültetvények védelmét szolgálja, mivel már kis jégverés is nagyon komoly problémát jelent az almatermesztőknek. Az ilyen módon sérült gyümölcs ugyanis már nem alkalmas étkezési almának, csak léalmaként értékesíthető. A meggynél ellenben nem okoz ennyire súlyos veszteséget, mivel a jégvert meggyet még egy bizonyos szintig értékesíteni lehet étkezési célokra is.

A jégháló nagyon egyszerűen működik

A védendő parcella felett egy megemelt támasztó rendszeren kell rögzíteni, majd miután a fák elvirágoztak, meg kell feszíteni, és kifejezetten erre a célra készült speciális csipesszel kell egymáshoz rögzíteni. Fontos, hogy ezek a rögzítések a sorok közé essenek, ugyanis a háló kialakítása miatt, a ráhulló fagyott csapadék ide terelődik, majd a maximális súly elérése után a csipeszek elengednek, és a felgyülemlett jég a sorok közé esik.

Mire jó még?

A jégháló fő funkciója mellett még sok egyéb problémára is megoldást, vagy segítséget nyújthat. Szőlészetekben például még azért is alkalmazzák, mert a kifeszített háló alatti termést a madarak sem tudják pusztítani. A háló általában egészen szüretig a helyén marad, de van olyan gazdaság, ahol ha nem zavarja a munkálatokat, akkor egészen az őszi talajmunkák kezdetéig is megtartják.

Komoly segítséget nyújthat a nyári melegben is. Rengetegen találkoznak azzal a problémával, hogy a kánikulában a levegő elkezd veszíteni páratartalmából és így kialakulhat az úgynevezett légköri aszály. Ez olyan méreteket ölthet, hogy bár a gazdák locsolják a fákat, a termés elkezd idő előtt, gyorsabban beérni, és még a szüretet megelőzve tönkremegy. A jégháló egyik fontos tulajdonsága, hogy a napfénynek csupán a 80-85%-át engedi át, ez bőven elég a növényeknek, és hőség sem alakul ki alatta.Fizikai tulajdonságai miatt akadályozza, csökkenti a kipárolgást, így ha alatta locsoljuk az ültetvényünket, egy olyan speciális mikroklíma alakul ki, ami megvédi a termést a korai éréstől, legalábbis csökkenti ennek az esélyét.

Míg a nyári hőség alatt a meleg, addig tavasszal a hideg okozhat komoly veszteségeket. A jégháló a tavaszi fagyok ellen is védi a termést, mivel szintén fizikai tulajdonságainak köszönhetően egy egészen egyedi üvegházhatás szerű jelenség alakul alatta , így mikor a talajmenti fagyok beköszöntenek, a háló alatti területekről a meleg nem tud olyan gyorsan távozni, így csökkenti az elfagyás lehetőségét, ezzel is egy nagyon komoly veszély ellen nyújtva támogatást.

Megéri?

A jégháló előnyeit sorra véve felmerül a kérdés: mennyibe kerül beszerzése és felállítása? A jégháló telepítésre konkrét támogatás már létezik ez év május harmadika óta. A Vidékfejlesztési Minisztérium ültetvények korszerűsítésére vonatkozó rendelete alapján, 8 évnél nem öregebb állomány esetében, jégháló kiépítésére vissza nem térítendő támogatás igénylehető. A jéghálók ára egyébként nagyon változó, mivel a méreteitől is függ, illetve a kereskedőtől is.

Mindent összevetve azonban ha végig gondoljuk, hogy a jégverések, talaj menti fagyok, légköri aszály, vagy a madarak mekkora károkat okoznak ültetvényeinken, és ezen károk mentesítésére mekkora összegeket fordítunk, vagy a komolyabb terméskiesés milyen veszteségekkel jár, érdemes elgondolkodni, hogy megéri-e beruházni erre az eszközre, mert ha a jégkár ellen jónak bizonyul, akkor valószínűleg már megérte, a többi segítség pedig csak emeli az értékét.