MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Az expón megtudhattuk, hogy a kollaboratív robotok, azaz kobotok, az emberrel együtt végeznek például csomogaló, válogató munkákat. A kiállításon éppen kertészeti termékeket dobozolt szorgalmasan egy robotkar.
Láthattunk autonóm munkára képes fűnyíró robotot és felügyelettel hókotrásra is alkalmas példányt, de a legnagyobb érdeklődést minden bizonnyal azok a keskeny nyomtávval dolgozó kertészeti robotok váltották ki, amelyek talajművelési, gyomirtási munkákat végeznek, méghozzá teljesen önállóan. Ezeket az agrobotokat egy francia cég fejleszti (Naio), gyártja és forgalmazza. A mezőgazdasági robotok három éve vannak kereskedelmi forgalomban, és nagyjából 100-150 darab működik belőlük főként Franciaországban, Németországban és Angliában. Kelet-európában elsőként Magyarországon váltak elérhetővé ezek a gépek, a felsőpakonyi székhelyű (Pest megye) P+K 3000 Kft. forgalmazásában.
A nagyobb kertészeti robotok 15 centis sortávú, hidas felépítésű gépek, egyszerre 3-4 sort tudnak megművelni, míg a kisebbek a fóliaházak sorközeiben haladnak. A legnagyobbak pedig a szőlősorok ápolását végzik, szintén hidas felépítésűek, naponta 4-5 hektárral is végeznek - ismerette a kínálatot a cég ügyvezetője, Kéki László. Mind mondta, nemsokára permetezni és metszeni is képesek lesznek ezek a szerkezetek.
És hogy nézhet ki mindez a gyakorlatban?
A bemutatón ízelítőt kaptunk a traktorok távdiagnosztikai megoldsásaiból és a permetezésre alkalmas, 25 kilogrammnál kisebb tömegű drónokból is. A tömeghatár az uniós szabályozás szempontjából fontos, ugyanis 25 kg felett csak speciális feltételekkel lehet légi permetezést végezni, ez alatt azonban a pilóta tudására és a repülés körülményeire is lazábbak az előírások.













