Új korszak jöhet a növényvédelemben: ez a kütyü sok gazda életét megkönnyítheti

agrarszektor.hu
A drónok mezőgazdaságban és növényvédelemben, így például permetezésben való használata ma a mezőgazdaság egyik leginnovatívabb lépése. Magyarországon több tényező miatt is elengedhetetlen ezeknek a pilóta nélküli gépeknek az alkalmazása. Az ISM Technology már 2017 óta folytat elméleti és gyakorlati kutatásokat és kísérleteket a témában, és a magyar gazdák pozitív tapasztalatai és egyre növekvő érdeklődése is azt mutatja, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Magyarországon jelentősnek mondható a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya: az ország 52%-án okoz gondot belvíz, változó mértékben és gyakorisággal. Drónokkal azonban a belvizes, más eszközökkel meg nem közelíthető területeket is lehet permetezni - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ezekkel a repülő robotokkal a felázott talaj növénykultúrája gyorsan és hatékonyan kezelhető, így például a gombaölő szerek kijuttatása szempontjából könnyedén megvalósíthatóak a kulcsfontosságú időzítésű beavatkozások is.

A nem belvizes, de vízzel jelentősen telített talajállapot esetén, például a hevesebb esőzések után a földi eszközökkel elvégzett növényvédelmi munkák csak tovább növelik a talaj tömörödését, rontják a fizikai állapotát és csökkentik a vízbefogadó képességét. Ezekkel a gépekkel szemben a drónok nem fokozzák a talaj romlását, a földközeli kijuttatás során pedig a növénykultúra taposása is elkerülhető, ami a szántóföldeken földi eszközzel végzett kezelés esetén 2-10% közötti veszteséget okozhat. Így növelhető a kezelt területek potenciális termésmennyisége, és az sem mellékes szempont, hogy a drónos permetezés lehetővé teszi a magas és zárt állományok kezelését is, ami más, földi eszközökkel szintén csak jelentős termésveszteség árán lenne elérhető.

A permetezésre alkalmas, illetve specifikusan erre a szerepre kifejlesztett drónok megjelenésével egyidőben azonban felmerült a kérdés, hogy milyen anyagok kijuttatására képesek ezek az eszközök. Fizikai és kémiai értelemben véve gyakorlatilag korlátlan lehetőség áll a gazdák rendelkezésére, ám ezek közül csak szűkebb kör alkalmazható az agronómiai gyakorlatban. A növényvédő szerek mellett, melyek használata mélyebben kutatott, a szerves és szervetlen tápanyagok kijuttatására is növekvő igény mutatkozik a drónhasználók részéről.

A permetező géppel - így akár drónnal is - kijuttatható tápanyagok három csoportra bonthatóak:

  • A folyékony műtrágyák melyek nagyobb mennyiségben, hektáronként több tíz, esetleg száz literes dózisban kerülnek felhasználásra, és az ajánlott hígításuk következtében hektáronként mintegy 2-300 liternyi lémennyiség az elfogadott. Az ilyen tápanyagok kijuttatására a drónok kis lémennyiségre alapozott és optimalizált technológiája nem használható, illetve nem rentábilis. Így tehát ez nem egy járható út.
  • A szervetlen mikroelem lombtrágyák már kisebb, hektáronként 1-5 literes mennyiségben is kifejtik hatásukat. Ahhoz azonban, hogy a drónok 5-20 liter/hektár lémennyiség mellett is ki tudják juttatni ezen anyagokat, magasabb koncentrációt kell használni. Ez a megnövelt töménység viszont a földi kijuttatás során nem tapasztalt jelenséggel, azaz a lombtrágyák perzselő hatásával járhat, különösképpen peszticidek és lombtrágyák együttes használata esetén, így két út közül kell választani: vagy csökkenteni kell a tápanyag mennyiségét, ezzel lemondva az elvárt hatásról, vagy pedig 40-60 liter/hektár mennyiségig kell növelni a lémennyiséget, ami a drónos kezelések területteljesítményét rontja, és megnöveli a költségeket. Tehát ez sem igazán járható út.
  • A szerves lombtrágyák, növénykondícinálók és bioaktivátorok a szervetlen lombtrágyákhoz hasonlóan kis dózisban alkalmazandók, ugyanakkor perzselő hatásuk nem jelentkezik a nagy töménységben történő kijuttatás során sem. Ezt az utóbbi években kedvezően felhasználható aminosav, huminsav és kiegészítésként kismértékű mikroelem tartalmú készítmény drónos kijuttatási eredményei alapján jelenthetjük ki, természetesen más készítmények ilyen jellegű káros hatását nagy területen történő használat előtt tesztelni szükséges. Ezen készítmények alkalmazásánál a drónos kezelések során használt kisebb cseppméret és az ezzel összefüggő kisebb permetezőrendszer keresztmetszet szabhat határt az alkalmazandó készítményeknek. Ezen aminosavas, huminsavas készítményeknek a köre igen széles, azonban nagy eltérések mutatkoznak az összetételben, például az aminosav- vagy a huminsav bázis összetettségében, ami befolyásolja hasznosulásukat és kelátképző tulajdonságukat. Ez tehát az az út, amin érdemes elindulnunk és tovább haladnunk.

Az aminosavak és huminsavak drónos kezelésekhez való alkalmazása más szempontból is kedvező. Ezen anyagok ugyanis a vegetáció során folyamatosan fejtik ki hatásukat, adagolásuk viszont több részletben javasolt. A magas növésű kultúráknál ezeket a készítményeket akkor is célszerű kijuttatni, amikor a földi permetező gépekkel már nem lehet megközelíteni a növényállományt. Ezáltal biztosítható az aminosavak és huminsavak folyamatos ellátása, akár a növekedés és a terméstelítődés időszakában is. A NAK szántóföldi tapasztalatai azt mutatják, hogy minden drónos kezeléssel 5% terméstöbblet realizálható a kezeletlen területekhez képest, ezen értékek pedig egy jó kezelési terv esetén összeadódnak. Előnyös hatásuk továbbá, hogy az aminosavas és huminsavas készítmények a legtöbb esetben a peszticidekkel együtt is kijuttathatóak. Így ezek a növényvédelmi kezelések kiegészítőjeként segíthetik a növénykultúra folyamatos fejlődését és stressztűrő képességét.

Végül felvetődik a permetszer pontos bekeverésének kérdése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy célszerű lehet nagyobb koncentrációjú oldattal dolgozni, hiszen a drónoknak elegendő 5-20 liter/hektár permetlé a kívánt hatás eléréséhez, azonban épp emiatt a pontosság és a biztonság elengedhetetlenek az eredményes és a hatékony munkavégzéshez. Ha csak egy milliliternyi eltérés is van a víz és a növényvédőszer aránya között, az már nagyban befolyásolhatja az eredményt. Ahogy a fentiekből is látható, ennek a területnek óriási a perspektívája, és nagyon komoly kihívás és lehetőség rejlik benne a magyar mezőgazdaság és úgy általában a termőföld számára.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. alkalommal az idei év végén
Budapest Economic Forum 2022
Jön a legjelentősebb hazai makrogazdasági konferencia
Portfolio Future of Finance 2022
Új konferencia a teljes magyar pénzügyi szektor számára
EZT OLVASTAD MÁR?