2018. július 18. szerda Frigyes

Hírek - Gépek

Forradalom a földeken: beköszönt a robotkorszak

Az 1900-as évek hangos, füstös traktorait és roppant teljesítményű munkagépeit a XXI. században önálló feladatvégzésre alkalmas okoseszközök váltják fel. A szántóföldeket elözönlő, alternatív hajtású gépekhez, robotokhoz már kezelők sem szükségesek. Az ember felügyelővé, sőt menedzserré lép elő, és anélkül termel egyre több és jobb minőségű árut, hogy a megművelt terület közelébe menne. Az agrárium jövője nagy erővel kopogtat az ajtón.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Néhány éve vált igazi „varázsigévé” a mezőgazdaságban az 1990-es évek óta folyamatosan fejlődő precíziós gazdálkodás. A kifejezés azokat a műszaki, informatikai, agrotechnológiai megoldásokat takarja, amelyek révén hatékonyabbá, gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé válhat a termelés. A gazdálkodók az új alkalmazások segítségével gyorsabban, költségkímélő módon, a vízzel és az inputanyagokkal (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) spórolva állíthatnak elő nagyobb mennyiségű, egészségesebb terményeket. Magyarországon mindez még gyerekcipőben jár, hiszen jelenleg 40 ezer hektáron folyik minden munkafolyamatra kiterjedő precíziós gazdálkodás, vagyis az 5,3 millió hektárnyi hazai szántóterület szűk 1 százalékán. Az eljárás bizonyos elemeit (automata kormányzás, sorvezetés, szakaszolás, sorművelés stb.) azonban egyre többen alkalmazzák.



Beszélgető munkaeszközök

Ma az a leggyakoribb, hogy egymással kommunikálni képes, „okos” erő- és munkagépeket használnak a termelésben. A traktor GPS-jelek segítségével követi a sorokat, hajtja végre a táblavégi fordulókat (akár ködben vagy éjszaka is). A kezelőnek tehát kormányoznia sem kell, csupán arra figyelnie, hogy mindeközben a technika valóban hibátlanul működjön. A munkagépek csak annyi vetőmagot, vegyszert és műtrágyát szórnak ki, amennyit a táblák adott részei igényelnek, és ezt akkor is nagy biztonsággal képesek megvalósítani, ha nem egyenes vonalban, hanem keresztbe-kasul járjuk be a földeket. Könnyen belátható, hogy mindez jelentős inputanyag-megtakarítással, valamint üzemanyag-spórolással és gyorsabb munkavégzéssel jár azáltal, hogy művelés közben elkerüljük a felesleges átfedéseket, illetve megelőzzük a „hézagokat” okozó kihagyásokat.

Ellentrend: kicsi, de okos


Az egyre szélesebb munkagépek, valamint az egyre nagyobb méretű, egyre erősebb traktorok (Németországban az új beszerzésű erőgépek átlagteljesítménye már rég átlépte a 150 LE-t) legnagyobb problémája az, hogy nagy tömegükkel tönkreteszik a talajt. A káros tömörödés révén romlik a földek víz-, hő- és légjárhatósága, ami előbb-utóbb a termőképességre is kihat. Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint évente 24 milliárd tonna termőtalaj vész el világszerte az intenzív mezőgazdasági termelés következtében. Erre jelenthet részben megoldást egy új trend, a minél kisebb, kompaktabb gépek elterjedése az agráriumban. Angliában például 2016 októberében indult az az egyéves kísérleti projekt, amelynek keretében kizárólag önműködő eszközökkel, emberi kéz érintése nélkül műveltek meg egyhektárnyi földet.

A kísérlet fényesen bevált, legalábbis erre utal, hogy 4,5 tonna tavaszi árpát tudtak betakarítani a területről, ami igen jó átlagtermésnek számít. A nyugat-angliai Harper Adams Egyetem által felügyelt „távgazdálkodás” kizárólag szenzorokra, drónokra, automatizált mezőgazdasági gépekre és más precíziós eszközökre alapult, vagyis „humán” szakemberek még szemrevételezés céljából sem mentek ki a földre. A Hands Free Hectare (magyarul: egy hektáron szabad kézzel) nevű projekt során bebizonyosodott, hogy a robotokra alapozott mezőgazdasági termelés akár már ma megvalósítható, ehhez csupán szemléletváltásra van szükség a gazdálkodók részéről.



Már nem pöfög


Az erőgépek (traktorok, kombájnok) fejlődésének új irányát jelzi a hibrid vagy tisztán elektromos hajtás terjedése is. A személyautóknál ez a folyamat már korábban elkezdődött, az agrárium pedig igyekszik lépést tartani vele, bár itt sokkal körülményesebben megvalósítható az átmenet. A traktorok, kombájnok esetében ugyanis lényegesen nagyobb teljesítményt kellene kihozni a nem túl gyors ütemben fejlődő akkumulátorokból, miközben a tartós (akár 8–10 órán keresztüli, folyamatos) üzemelés problémáját is meg kellene oldani. Nehezen elképzelhető, hogy a gazdák csúcsszezonban örömmel állnának le a munkával egy 2-3 órás töltési szünetre, ez tehát egyelőre komoly gátja az elektromos hajtás térhódításának. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyártók ne próbálkoznának vele.

Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu