A hazai agrárintegrátori piacon vezető szerepet betöltő KITE Zrt. immár egy évtizede elkötelezett híve a precíziós gazdálkodásnak, és a nemrég véget ért tengelici Agro Inno Show rendezvényen is bemutatták, hogyan képzelik el a jövő eredményesebb agráriumát. A precíziós gazdálkodás alapja a megfelelő géppark, valamint a korszerű és megbízható informatikai háttér.

A Csányi Sándor legnagyobb agrárérdekeltségének számító nádudvari cég saját tulajdonú RTK hálózata lényegében 100%-osan lefedi a mezőgazdasági művelésbe bevont területeket, és a jelszolgáltatás - kedvező éves díjszabás ellenében - vehető igénybe. A vállalat által forgalmazott (többnyire John Deere márkájú) gépek pedig alkalmasak arra, hogy a GPS-jel segítségével bármikor megismételhessék az egyes munkaműveleteket, ± 2 centiméteres pontossággal.

A precíziós technológia kulcsfontosságú eleme egy megfelelő teljesítményű vezértraktor, amelynek felszereltségét úgy kell megválasztani, hogy ne csak a rendelkezésre álló eszközök működtetésére legyen képes, de alapképességei fejleszthetők legyenek a jövő technikai elvárásainak megfelelően is. A KITE Zrt. az ilyen erőgépekhez megfelelő munkagépeket is kínál a talajművelés, vetés, növényvédelem és növényápolás feladataihoz.

Ennek demonstrálására tavaly kísérletbe kezdtek egy 55 hektáros tengelici kukoricatáblán. A Tolna megyei község határában lévő terület egyik felén hagyományos szántást végeztek, a másikon sávos művelést alkalmaztak.

Az Agro Inno Show-n lezajlott, szeptember 21-i gyakorlati bemutatón azt szerették volna lépésről-lépésre megjeleníteni, hogyan jutottak el egy év leforgása alatt - valóban mindent a "nulláról" kezdve - a tarlótól a betakarításig. Közben a precíziós gazdálkodás eszközeit és technológiáit használva 1,8 millió mért adattal gazdagodtak az 55 hektáros kísérleti területtel kapcsolatban, és ez már olyan információmennyiség, amire bátran lehet támaszkodni a lehető legjobb terméseredmények eléréséhez. A projekt során sávos művelést alkalmaztak, és kiindulásként a következő alapelvekhez igazodtak: lényeges a sor-sorköz megkülönböztetése, törekednek a menetszám-csökkentésre, figyelembe veszik a tábla heterogenitását, és ez alapján differenciált és pozicionált inputanyag-kijuttatást végeznek.

Egy új technológia bevezetésénél és alkalmazásánál a gazdálkodók többsége az alapján ítél, mennyi megtakarítás, illetve termésnövekedés és bevétel érhető el általa. A sávos művelés ebből a szempontból kiválóan vizsgázott, hiszen üzemanyag-fogyasztás tekintetében 50 l/ha értéket mértek, miközben hagyományos szántással 74 l/ha átlagfogyasztást produkáltak, ráadásul a menetszám-csökkentés következtében mindössze 8 alkalommal kellett végigjárniuk a gépekkel a területet, míg a régi módszert használva 11-szer.

Az angol kifejezéssel strip-till-nek nevezett sávos művelés során a szervesanyag-vesztés is 25%-kal csökkent. A Hadászi Lászlótól, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója arról számolt be, hogy hagyományos művelés mellett 8,9 tonna kukoricát tudtak betakarítani hektáronként, az új módszerrel viszont 9,5-9,6 tonnát, ami a várható jövedelem szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen 45 ezer helyett így 51 ezer forintos bevétellel kalkulálhatnak hektáronként.

A régi megközelítés még homogén, egységes szerkezetű talajokkal számolt a művelés és tápanyag-utánpótlás végrehajtásakor, ám ma már minden gazda tisztában van vele, hogy földjeire a heterogenitás a jellemző. Ez a termőképesség-térképeken is jól látható, érdemes tehát figyelembe venni a menedzsmentzónák és a talajmintavételi helyek meghatározásakor. Csak így készülhet pontos, részletes és hiteles térkép a parcellákról, amit aztán kiválóan fel lehet használni a differenciált inputanyag-kijuttatáshoz. Általa elkerülhető a pazarlás, és minden területi egység (és rajta minden növény) pontosan olyan dózist kap vegyszerből, műtrágyából, amennyire szüksége van.

Ha valaki a precíziós gazdálkodás eszközeit és technológiáit alkalmazza, lényegében arra (is) törekszik, hogy a heterogén területeiből minél homogénebbet varázsoljon. Az okszerűbb és hatékonyabb inputanyag-felhasználással, valamint nagyobb hozammal kecsegtető sávos művelésnél azonban az eddigiektől eltérő hozzáállásra, illetve türelemre is szükség van.

Mivel a sor és sorköz művelése eltér egymástól, természetes, hogy tavaszra ezek a földek jobban gyomosodnak, mint a hagyományos szántással jól átforgatott talajok. Kukorica esetében például még azon sem kell csodálkozni, ha a növények állapota fejletlenebb a megszokottnál akár május végén is, mert a nyár közepére szinte biztosan behozzák a lemaradásukat. Július végére aztán a tendencia átfordul, és a gazdálkodók - a tapasztalatok szerint - fejlettebb és erősebb állománynak örülhetnek, mint azok a társaik, akik a régi módszereket alkalmazzák. Ráadásul azoknál augusztus végére már száradásnak indulnak a növények, míg a sávosan művelt földeken még jól tartja magát a kukorica, és végül magasabb termést is hoz.

Az Agro Inno Show bemutatóján a John Deere JDLink rendszere és Skype segítségével "élőben kapcsolták" a rendezvénysátorba egy közelben dolgozó kombájn kezelőjét, aki részletesen elmagyarázta (az automata kormányzás révén ezt biztonsággal megtehette), milyen körülmények és paraméterek mellett folytatja éppen a betakarítást. A kivetítőn megjelenített monitorképről maguk a vendégek is leolvashattak minden lényeges adatot a tartályba került kukorica nedvességtartalmától és tömegétől kezdve a levágott terület nagyságáig. A rendszer segítségével minden tulajdonos folyamatos ellenőrzés alatt tarthatja a gépei munkáját, és a kapott információk segítségével tudatosabban tervezheti meg gazdálkodását.