A tilalom, többek között a Bulgáriából, Romániából, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, valamint az olyan szomszédos országokból beutazó munkavállalókat érinti, melyekkel újra bevezették a határellenőrzést, írta meg a Magyar Mezőgazdaság. A lengyelek és a csehek beutazásának tilalmáról nincs szó a rendeletben, de az ő esetükben saját országaik intézkedései teszik lehetetlenné a Németországba történő beutazást. A korábbi évek tapasztalatai szerint a német mezőgazdaságban foglalkoztatott idénymunkások 60%-a Romániából, 33%-a pedig Lengyelországból érkezett. Mint ismeretes, a múlt hét végén a németországi döntéshozók még azon az állásponton voltak, hogy a határokat nyitva kell tartani az idénymunkások előtt.

Jön a határokon átívelő idénymunka - de emberek nélkül?

Az áruk mozgását megoldottuk, de mi lesz a munkaerővel? Itt a német recept!

A német agrárminiszter, Julia Klöckner elismerte, hogy a beutazási tilalom a gazdákat különösen keményen érinti, némi reményt csak a két hónap múlva tervezett felülvizsgálat jelenthet. Az agrárminiszter ugyanakkor kezdeményezte Horst Seehofer belügyminiszternél, hogy a Németországban tartózkodó menekülteknek adják meg a lehetőséget, hogy azok munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak a mezőgazdaságban. Seehofer ígéretet tett arra, hogy a tartományi belügyminiszterekkel egyeztetni fog a menekültek foglalkoztatásának lehetőségéről.

Julia Klöckner másik javaslata a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, azaz a valóságban átmenetileg munka nélkül maradt munkavállalóknak a mezőgazdaságba, többek között a szamóca, a spárga, a burgonya és a szőlő betakarításába történő bevonása. A német agrárminiszter adatai szerint erre a korlátozás bejelentéséig 16 ezer érdeklődő jelentkezett, ami, ahogy a miniszter fogalmazott, "kiváló példa társadalmunk összetartására". Más kérdés, hogy már áprilisban 45 ezer fő szezonális munkaerőre lenne szükség, ami májusban 75 ezer főre fog emelkedni.

Felix Prinz zu Löwenstein, a bio-gazdaságok csúcsszervének (BÖLW) elnöke szerint a természet nem tart szünetet, ahhoz, hogy elég élelem kerüljön a tányérra, most kell a zöldségféléket vagy a burgonyát elvetni, ha nyáron aratni akarunk. Jó hír, hogy ő maga is nagyfokú érdeklődést tapasztal a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, a tanulók, munkát keresők és menekültek részéről, bár az ő foglalkoztatásuk csak akkor realizálható, ha egyes adózási és társadalombiztosítási szabályokat és előírásokat az átmeneti időszakra megváltoztatnak. A mezőgazdasági üzemek potenciálisan mégis csak bővülő létszámtartalékkal számolhatnak, mert az elkövetkező hónapokban azzal kell számolni, hogy egyre több vállalkozás kényszerül tevékenysége feladására és munkavállalóik egyre nagyobb számban kerülnek át a "munkát keresők" egyre népesebb táborába.

Mathias Middelberg, a CDU szövetségi parlamenti frakció belpolitikai szóvivője támogatja a menekülteknek és átmenetileg munkanélkülivé váltaknak a mezőgazdaságban történő foglalkoztatását. Ahogy fogalmazott, a munkaügyi hivataloknak minden lehetőséget ki kell használniuk és figyelembe kell venniük azt a több mint 600 ezer menekültet, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal. Emellett a mezőgazdaságban történő foglalkoztatás hasznos a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számára is, mert a munkába állással átmenetileg javítani tudnak a jövedelmi helyzetükön.

A szövetségi kormány "a rendkívüli veszélyhelyzetekre, különösen a nemzeti szintű járványhelyzetre történő gyors, hatékony és szövetségi méretekben egységes reagálás jegyében" már a rendelet megjelenése előtt lazított a korábbi merev szabályozáson. A mezőgazdaságban tevékenykedő idénymunkások egy október végéig érvényes átmeneti szabályozás szerint most már maximum 115 napot foglalkoztathatóak a korábbi 70 nap helyett, s feloldották azt a szabályt is, hogy egy munkavállaló csak heti hat napon, maximum napi tíz óra időtartamban foglalkoztatható.