Oroszország után Ukrajna is azt fontolgatja, hogy a Balti-tengerre helyezi át a gabonaszállítását.
A Balti-tengerre irányítaná át a gabonaexportját Oroszország, de a terv nem mentes a problémáktól.
Ukrajna vasúti gabonaszállítást tervez Moldován keresztül a romániai Constanța kikötőjébe.
Egyre súlyosabb problémát jelentenek az ukrán gabonaexport számára a kikötők és hajók elleni orosz támadások.
Évtizedekig zavartalanul működött a globális kereskedelem, de úgy tűnik, erre már nem lehet építeni.
Az ázsiai országok és az Egyesült Államok között kötött kereskedelmi megállapodások jelentősen átrendezhetik a gabona és olajosmag-kereskedelmet.
A szélsőséges időjárási események és az alacsony piaci árak miatt egyre több orosz gazda dönt úgy, hogy csökkenti a búzatermelést.
Az ukrán kormány most igyekszik kapcsolatokat kiépíteni az új szíriai vezetéssel.
Ukrajna kész gabonát és élelmiszert szállítani Szíriába, új piacra törve be ezzel.
Már zajlanak a tárgyalások a két ország közötti kereskedelem helyreállítása érdekében.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében minimumárat vezettek be az ukránok a gabonafélékre.
Oroszország a globális élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyezteti az ukrajnai kikötők elleni támadásokkal.
A balti-tengeri kikötők bővítésével az oroszok új piacokat keresnek a mezőgazdasági exportjuk számára.
A Paraguay folyó alacsony vízszintje akadályozza a gabonaszállítást Dél-Amerikában
A szibériai régióban jelentős területen ment tönkre a termés az időjárás miatt.
Ukrajna a fokozódó orosz támadások ellenére is megpróbálja növelni a gabonaexportját.
Az Oreo-gyár két éve kapott orosz találatot, akkor le kellett állítani a termelést.
Izrael az élelmiszer-biztonságának megerősítése érdekében állapodott meg Romániával.
Megállapodtak az uniós tagállamok nagykövetei az Ukrajnából származó vámmentes élelmiszerimport meghosszabbításáról.
A vámmentesség az ország uniós integrációjának első lépése lehet az ukrán miniszterhelyettes szerint.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
