Már csak néhány nap az Agrárszektor 2025 konferenciáig!
180+ előadó, 30+ kiemelt téma, 40+ óra szakmai program, 3 nap szakma, élmény, networking várja a résztvevőket! Valamint idén először tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Az orosz termelők növekvő számban választják a borsó, a lencse és a napraforgó termesztését a búza helyett. Ez a trend aggodalomra ad okot, hiszen Oroszország a világ harmadik legnagyobb búzatermelője és első számú exportőre - írja a Világgazdaság a Malay Mail alapján. A Yahoo News adatai alapján az orosz gabonatermesztés folyamatos csökkenést mutat: a 2022-es rekordnak számító 104,2 millió tonnáról 2023-ban 92,8 millió tonnára, 2024-ben pedig várhatóan 83 millió tonnára esik vissza. A drasztikus visszaesés hátterében elsősorban az időjárási szélsőségek állnak, beleértve a fagyokat, az aszályt és az aratás idején tapasztalt heves esőzéseket.
A helyzetet tovább súlyosbítja a globális búzaárak csökkenése. Dmitrij Garnov, a Rostagro Group vezérigazgatója így nyilatkozott a helyzetről:
A gabonatermesztés jövedelmezősége közelít a nullához. A cég, amely jelentős mezőgazdasági területeket birtokol Oroszországban, 30 százalékkal csökkentette az őszi búza vetésterületét, és inkább a szójára és a napraforgóra koncentrál.
A klímaváltozás hatásai nem korlátozódnak Oroszországra. Világszerte növekszik az éghajlattal összefüggő terméskiesés, ami megnehezíti a hagyományos növénytermesztést. A felmelegedés következtében megváltozó időjárási minták, a gyakoribb aszályok és viharok új kihívások elé állítják a gazdálkodókat. Az orosz búzatermelés visszaesése potenciálisan hatással lehet a globális élelmiszerárakra, különösen a lisztre, a kenyérre és más búzaalapú termékekre. Bár önmagában ez a csökkenés valószínűleg nem okoz hiányt, a trend folytatódása komoly problémákat okozhat az importfüggő országokban, például Egyiptomban.
A helyzet kezelése érdekében a kutatók intenzíven dolgoznak olyan haszonnövények kifejlesztésén, amelyek ellenállóbbak a gyorsan változó időjárási körülményekkel szemben. Például rövidebb kukoricaszárakat nemesítenek, hogy jobban bírják a viharok okozta erős szeleket, és olyan géneket azonosítanak, amelyek növelhetik a növények ellenállóképességét az árvizekkel szemben. Az orosz mezőgazdaság átalakulása rávilágít a globális élelmiszertermelés sebezhetőségére a klímaváltozás korában. A helyzet megoldása nemzetközi összefogást és innovatív megközelítéseket igényel a fenntartható és ellenálló mezőgazdasági rendszerek kialakítása érdekében.












