Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, ami miatt egyre gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek itthon.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
A menetrend tartalmazza az erdészeti beavatkozásokhoz kapcsolódó KAP kiírásokat is.
Tavaszig folytatódik az El Nino jelenség a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Idén 6331 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat országszerte, a leégett terület pedig 32 599 339 négyzetméter.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, újabb csapadékzóna érkezik délnyugat felől, melyből többfelé várható eső, zápor, majd délutántól a Dunántúlon egyre nagyobb területen szűnik meg a csapadék, ezzel együtt nyugat, délnyugat felől szakadozni, csökkenni kezd a felhőzet
Időről időre felmerül az európai húsadó bevezetésének ötlete, a NAK nem támogatja az ötletet.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
Folyók száradnak ki Amazóniában a történelmi aszály miatt, és már százezrek kerültek veszélybe a rendkívüli helyzet miatt.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a Föld népessége, akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni.
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.
A hűvösebb időjárás és az őszi esőzések következtében meg fog szűnni a fokozott tűzveszély.
Az északi féltekén pusztító erdőtüzek miatt rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe
Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása, magas átlaghőmérséklete és alacsony relatív páratartalma kiszárította a holt biomasszát.
A kontinens északi részén a heves esőzések, míg a délnyugati területeken a hőhullámok okoznak egyre komolyabb problémákat és károkat.
Megszűnt a tűzgyújtási tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest vármegyékben.
A legelő állatok hatalmas szerepet játszhatnak a pusztító tüzek megfékezésében is.
Nemzetközi szakértők szerint a klímaváltozásnak "elsöprő szerepe" volt a júliusi hőhullámokban.
A tudósok előrejelzései szerint a mostani hőhullámok csak előfutárai a következő évtizedekben várható forró nyaraknak.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
