A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
Mintegy 1,1 millió tonna rizst semmisítettek meg az elmúlt időszak áradásai Bangladesben.
Kiemelt támogatásokra számíthatnak a környezettudatos termelők.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
A világűrben történő paradicsomtermesztés lehetőségeit vizsgálja a Kaliforniai Egyetem és a NASA.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
