Magyar-ukrán együttműködés földügyben
Magyar-Ukrán Mezőgazdasági Munkacsoport ülésezett Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban.
Magyar-Ukrán Mezőgazdasági Munkacsoport ülésezett Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban.
Senkinek sem szabad hinni, ha magának tölt.
A szerves hulladékok csökkenthetik a műtrágyák miatti kiszolgáltatottságot a mezőgazdaságban.
Egyszerre támadja az orrot és a tüdőt a tavasszal megjelent új vírusváltozat. Kínában szigorítottak.
Letartóztatások és házkutatások folynak a miniszterelnök szerint a pápai cégnél, amely nem tud elszámolni MFB-hiteleivel.
Akár 20-30 millió tonnára nőhet a kínai import, és ez az ottani termelés mintegy 10 százalékát jelentené.
A vagyonkezelőtől a VM-hez kerülnek a bevételekre és költségcsökkentésre kényszerített kutatóintézetek.
Komoly feladatok várnak az ágazat szereplőire.
Összeszervezik a hazai agrárkutatást.
Az ízesített tejek piaca kétszer olyan gyorsan nő, mint a sima tejé.
A sajtóban röpködnek az élelmiszerbotrányokról és emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszeripari alapanyagokról szóló híradások.
A fogyasztók 50 százaléka szerint az UHT tej vízből van.
A Kőröstej szállít sajtot a jordán katonáknak.
A cég 480 millió forint vissza nem térítendő támogatást is nyert.
A bizottság szerint méltányosabb elosztást eredményez majd az új KAP.
A legtöbb zöldség és gyümölcs árában csökkenés várható, még a burgonya is olcsóbb lesz.
Vezető agrártermékké válhat a közkedvelt alkoholos nedű.
Milliók választják ilyenkor Európában a kerti sütögetést - az élősertés-árakat is megmozgatja a most induló grillszezon.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
Jó cél a felelős borfogyasztás, de hosszú út vezet oda - Zacher kontra Rókusfalvy az Alapvetés podcastban.
A brazil legfelsőbb bíróság a mezőgazdasági lobbik javára döntött az úgynevezett szója moratórium ügyében.
A következő időszakban is kiemelten fontos a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt hozott járványügyi előírások betartása.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.