Tovább fejleszti fogadókapacitását a Hungrana

agrarszektor.hu
A versenyképesség növeléséhez évente 500-800 milliárd forinttal kellene növelni a magyar mezőgazdaság kibocsátását, amit még inkább megnehezít, hogy mindezt megváltozott klimatikus, és szélsőségesebb időjárási körülmények közt kellene elérnünk, hiszen a mai magyarországi éghajlat a 30-40 évvel ezelőtti bolgárhoz hasonlít leginkább. Miközben egyre több pénzt költünk a növénytermesztésre, a termésátlagokban alig tapasztalható emelkedés, pedig a hatékonyság növelése alapvető fontosságú a támogatások nélküli világra való felkészülés során. Jó hír, hogy a kukorica vetésterülete idén még nem csökken 1 millió hektár alá Magyarországon, ugyanakkor a jövedelmezőség rövid távon aligha fog javulni. Nemsokára megjelenik ugyanis a piacon a dél-amerikai kukorica, ami várhatóan letöri az árakat - hangzott el a Hungrana Kft. második alkalommal megrendezett Gazdakonferenciáján, amelyen az előadók a hazai mezőgazdaság versenyképességi esélyeit járták körbe.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Évente közel 1,2 millió tonna hazai, GMO-mentes kukoricát dolgoz fel, és a magyar élelmiszerexport 5,5-6 százalékát biztosítja a Hungrana Kft. A cukor- és keményítőféleségeket, alkoholt, takarmányt és bioetanolt előállító szabadegyházi központú vállalat 340 főt foglalkoztat, de a közvetett munkahelyek száma ennek a tízszeresét teszi ki - mondta el Reng Zoltán vezérigazgató a Hungrana székesfehérvári rendezvényén, amelyre a cég félezer partnerét, beszállítóját hívta meg.

A feldolgozott kukorica jelentős része takarmányként jön ki a gyárból, és itthon is marad, így komoly mértékben enyhíti a magyarországi fehérjedeficitet, elsősorban az import GMO-szója kiváltásával. A Hungrana nemcsak Európa legnagyobb kukorica-feldolgozója, de a bioetanol-gyártás egyik legjelentősebb szereplője. Évente 140 millió liter alkoholból készítenek üzemanyagot, ezzel járulnak hozzá a környezet védelméhez. Hasonló célt szolgál a 2018 végén már bővített kapacitással működő biomassza kazánjuk is, amely révén a vállalat a teljes hő- és gőzenergia-igényét megújuló forrásból állítja majd elő. Az alapanyagot a gazdáktól vásárolt szalma és napraforgóhéj-pellet jelenti - tette hozzá Reng Zoltán.

Támogatások nélkül nincs profit

A magyar mezőgazdaság ma még nem versenyképes, hiszen a támogatások jóval meghaladják a megszerezhető jövedelem mértékét - emelte ki a konferenciát megnyitó előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy jelenleg a hazai agrárium produktuma 2500-2600 milliárd forint, de ebben már benne van a 400-450 milliárdot kitevő közvetlen kifizetés is.

Ha 2020 után átalakul, esetleg megszűnik az uniós támogatási rendszer, nélküle a magyar mezőgazdaság nem fog profitot termelni.

Pedig Magyarországon az egy főre jutó földterület 20 hektárral nagyobb, mint az EU-átlag, ám az uniós kibocsátásnak csupán 2 százalékát biztosítjuk, bár az arányokat tekintve annak 3,5-4 százalékát kellene produkálnunk. Mindez a termelékenység és hatékonyság alacsony szintjére utal.

Jórészt hiányzik nálunk az alapanyag-előállításra alapuló stabil feldolgozóipar, de a közép- és felsőfokú szakképzés is elmaradott szinten van. A mezőgazdaság globálisan egy csúcstechnológiát képviselő, gyors fejlődést mutató ágazat, és nekünk is ehhez kellene igazodnunk a főigazgató szerint. Az a kérdés tehát, hogy lehetne évente 500-800 milliárd forinttal növelni a kibocsátásunkat, vagyis javítani a versenyképességünket.

Létfontosságú a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés fejlesztése, ám ebben a kormányzati szándék ellenére sem történt még előrelépés, mert a szakemberhiány itt is komolyan érezteti hatását. A vízhasznosítás ugyanakkor nemcsak öntözést jelent, a helyes csapadékgazdálkodás a vízhiány és víztöbblet ésszerű és okszerű kezelését is magában foglalja. Magyarország legnagyobb víztározója a talaj, elsősorban ott kellene tehát megőrizni a növények számára fontos lételemet.

Az öntözésfejlesztés a megváltozott klíma, a szélsőségesebbé vált időjárás miatt is fontos lenne. A mai magyarországi éghajlat a 30-40 évvel ezelőtti bolgárhoz hasonlít leginkább, és ez az 500 km-es eltolódás komolyan érezteti a hatását nálunk. Jelenleg csak 100 ezer hektárnyi területet öntözünk, pedig viszonylag kis erőfeszítéssel 600 ezer hektárra lehetne növelni ennek mértékét. Az alapvető probléma az, hogy az öntözés költségét a termény árában nem lehet érvényesíteni.

A hazai kukoricatermés mennyisége az utóbbi évtizedben jelentős "ugrálásokat" mutatott, évi 4 millió tonnát és 8 milliót egyaránt produkáltak a gazdák. Könnyű kiszámolni: ha csak 200 ezer hektárnyi termés esik ki egy aszályos esztendőben, az már 100 milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, ehhez képest tehát az öntözésfejlesztés kevésbé jelentős kiadási tétel volna. Arról nem is beszélve, hogy a stabilabb feldolgozóipar alapja a kiegyensúlyozottabb termelés.

A mezőgazdaság digitalizációja és a precíziós gazdálkodás Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár - állapította meg Gyuricza Csaba. Pedig az általa elérhető optimalizálás, vagyis a minimális ráfordítással maximális terméseredmény elérése alapvető lenne a hatékonyság növeléséhez, tehát a felkészülésre a támogatások nélküli világra. A helyspecifikus gazdálkodás elterjesztése nem igényelne túl drága beruházásokat, viszont ez is speciális tudást igényel, és ma még több száz szakember hiányzik erről a területről. A K+F erősítésére is szükség lenne, ugyanakkor - a NAIK főigazgatója szerint - nem nekünk kell kifejleszteni a csúcstechnológiákat, elég, ha azokat adaptálni tudjuk a hazai viszonyokra.

Kitart a kukorica esetében a kínálati piac

A kukorica tekintetében évek óta kínálati piacról beszélhetünk, legutóbb globálisan 1 milliárd tonna termést takarítottak be,  és emellett 223 millió tonna zárókészletet jeleznek előre -vázolta fel előadásában a jelenlegi helyzetet Tikász Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője. A vetésterület idén az USA-ban várhatóan 4 százalékkal fog csökkenni, Oroszországban viszont 3, Ukrajnában pedig 5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az Európai Unióban nem változik a termőterület nagysága, és Magyarországon sem esik 1 millió hektár alá (1,03 millió hektár az előrejelzés), így a korábbi pesszimista jóslatok egyelőre nem váltak be.

Negatív piaci folyamat, hogy az EU-ban jelentősen csökkent a kukorica takarmányként való felhasználása. Ez egyrészt a tejelő szarvasmarhák számának csökkenésével magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy sokan szójadarával váltják ki ezt az alapanyagot. Ami az árakat illeti, a párizsi árutőzsdén (MATIF) március óta erős, 170-175 dolláros kukoricaárakat tapasztalhatunk, amihez az is hozzájárult, hogy a szokatlanul hideg május eleji időjárás kisebb pánikot okozott. Egyelőre nem jelent meg a piacon a dél-amerikai kukorica, amely várhatóan letöri majd az árakat, így a közeljövőben az AKI előrejelzése szerint a termelők aligha számíthatnak árnövekedésre.

Magyarország az EU kukoricatermelésének 14 százalékát adja, meglehetősen alacsony hozam mellett (a 2012-2016 közötti ötéves átlag 6,33 t/ha volt). 2012 kifejezetten rossz évnek bizonyult, akkor a gazdálkodók 60 százaléka alacsony (4,2 t/ha alatti) hozamot produkált, míg magas (7-8 t/ha) hozamra csak 8 százalékuk volt képes. Viszont a 2014-es jó termelési évben is csupán 10 százalékot tett ki a magas hozamot produkálók aránya, ami arra utal, hogy komoly gondok vannak a hatékonysággal.

Tovább fejleszti fogadókapacitását a Hungrana

A Hungrana Kft. tavaly több rekordot is megdöntött - közölte Fisli Csaba, a cég alapanyag beszerzési vezetője. Csúcsot jelent például az 1,16 millió tonnás éves kidarálás, ami a magyarországi termés 15-18 százalékát jelenti.

Mindez azt jelenti, hogy az üzem napi 3300 tonna kukoricát használ fel, vagyis 140 kamionnyi mennyiséget.

A partnerek száma ma már 620-625 fő, és ők tavaly 1559 szerződést kötöttek. A Hungrana 2016. július hónapban 107,4 ezer tonna kukoricát fogadott, idén január 25-e pedig rekordnap volt, a szárazkukorica-beszállítás ugyanis 5146 tonnát tett ki. A kiemelkedő eredmények ellenére a vállalat továbbra is fejleszti fogadókapacitását, és 40-50 ezer tonna termést már tavaly saját szervezésben szállítottak be.

Nem újdonság, hogy a magasabb termésátlag egyenes arányban áll a magasabb NPK-hatóanyagú műtrágya-felhasználással. Nyugat-Európa már rég előttünk jár ezen a területen, de például Lengyelországban is háromszorosa a hazainak a nitrogén-kijuttatás mértéke - mondta előadásában Bucsi Tamás, a Timac AGRO Kft. talajvédelmi szakértője. Bő két éve működik egy szolgáltatási modelljük Magyarországon, amelynek az a célja, hogy a heterogén táblák ne homogén kezelést kapjanak. A munka monitoringgal kezdődik, vagyis annak felmérésével, hol tart az adott gazdaság. A talajmintavétel során megnézik, milyen biomassza-potenciál rejlik a földben, majd ez alapján ajánlást készítenek a termelőknek. Végül elkészítik a kijuttatási programot, amelynek segítségével a gépek el tudják végezni a differenciált tápanyag-kijuttatást.

Itt a farming 4.0

Lassan elérkezik a farming 4.0 időszaka, ami egy újabb nagy ugrást jelent a mezőgazdaság fejlődésében - tekintett a jövőbe előadásában Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője. A cég ügyviteli szoftvereket kínál a mezőgazdasági vállalkozások mindennapi életének megkönnyítésére, és jelenleg 300 ezer hektárnyi szántóterületen használják a megoldásaikat. A jövőt szerintük a bigdata-elemzés jelenti, a munkaeszközeink ugyanis már ma is folyamatosan kommunikálnak, adatokat küldenek számunkra, ám ezek elemzésére, hasznosítására egyelőre nem fordítunk elegendő figyelmet.

A milliónyi megszülető adat a fenntartható, hatékony termelés alapja, hiszen a gazdálkodók következtetéseket tudnak levonni belőlük, amelyekből aztán döntések születnek. Az AgroVIR által kínált komplex vállalatirányítási, termelésirányítási, döntéstámogató rendszer segítségével minden gazdálkodó azonnal láthatja, mi történik a gazdaságában, és hogy egy-egy döntése milyen hatással volt a bevételeire. Magyarországon ugyanakkor még ott tartunk, hogy meg kell győzni a termelőket az ilyen rendszerek szükségességéről - állapította meg Maróti Miklós.

A talaj egy komplex, élő rendszer, olyan üzem, amelyet kímélni kell, sokszor javítani is, különben hanyatlani kezd - kezdte előadását egy plasztikus hasonlattal a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Vajda Péter úgy látja, hogy miközben egyre több pénzt költünk el a növénytermesztésre, a termésátlagokban alig tapasztalható emelkedés. A talaj a korlátozó tényező, amelynél a savanyodás, a humusztartalom csökkenése, és a kedvezőtlen hőgazdálkodást eredményező tömörödés a leggyakoribb problémák.

A kukoricatermesztés optimalizálási lehetőségeiről beszélt a konferencia záró előadásán Bűdi Károly, az AgriDron Kft. tulajdonosa. Tavaly az ország négy pontján állítottak be kísérletet, és az egyikről már részletes eredményekkel is tudott szolgálni a közönségnek. A 40 hektáros táblát átlagosan 3 hektáros menedzsmentzónákra osztották fel, amelyeken differenciált vetést, illetve nitrogén-kijuttatást végeztek. 20 hektáros egységekre vetítve 2400 kg-mal több műtrágyát használtak fel, valamint 76 ezer csírával többet vetettek ki, ám a pluszköltség végül megtérült, hiszen átlagosan 0,7 t/ha termésnövekedést értek el általa.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?