Augusztusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg.
Olvasónk 549 forintért talált chilei szőlőt a boltban, a magyar áru szeptemberben is drágább - mutatjuk a fotót.
Az elhibázott támogatási rendszer és az öntözési hiányosságok miatt Bulgária folyamatos importkitettséggel küzd.
A jelek szerint jelentős importtúlsúllyal küzd a zöldség-gyümölcs ágazat a szomszédunknál.
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban.
A legfrissebb értesülések szerint több mint 3300 fiatal kezdi meg tanulmányait az agrárszakképzésben.
Bár a minőség jónak mondható, a termelői árak nem emelkedtek, ami kihívás elé állítja a gazdálkodókat.
Az innováció, az együttműködés és a pályázati források erősítik a magyar kertészetek versenyképességét.
A legnagyobb beszállító Marokkó volt, ahonnan 53 százalékkal több, 130,6 ezer tonna dinnye érkezett az uniós piacra.
A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint júliusban a gyümölcsök 36%-kal voltak drágábbak az előző év azonos időszakához képest.
Továbbra is Marokkó maradt Spanyolország legfontosabb zöldség-gyümölcs beszállítója.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
A szakértők szerint a termelők összefogásával javítható a magyar hagyma piaci pozíciója.
Az áprilisi fagyok rendesen megviselték a magyar őszibarackot és nektarint is, ami az árakban is meglátszik.
Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben.
Közel 8600 milliárd forint fejlesztési forrás a magyar vidék és agrárium számára.
Az ország északi részében az időjárás kifejezetten jól alakult idén a csemegekukorica fejlődése szempontjából.
2024. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt Magyarországon.
Az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek miatt óvatosabb a mezőgazdaság.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
