A COPA-COGECA európai bortermelésre vonatkozó 2025. évi előrejelzései 145,5 millió hektoliterre tehetők.
A mezőgazdaságnak és az élelmiszer-rendszereknek kiemelt szerepe van a klímaváltozással szembeni küzdelemben.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
Hazánk az innovatív technológiák és adatvezérelt megoldások alkalmazásával csökkenti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
A WMO legfrissebb jelentése szerint 2024-ben minden eddiginél magasabbra emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja.
A világ jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött erdőirtás visszafordítására vonatkozó globális céltól.
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
Tavaly nyáron Spanyolország északnyugati Galicia régiójában pusztító tüzek négy ember életét követelték és 330 000 hektárnyi területet perzseltek fel.
Az elmúlt 24 órában lehullott csapadék mennyisége és intenzitása elegendő volt a felszíni holt biomassza átnedvesítésére.
Az európai Copernicus megfigyelőközpont közzétett adatai szerint 2025 augusztusa volt a harmadik legmelegebb, amit valaha mértek a Földön.
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés és a tudatos erdőtelepítés.
Az elmúlt napok esőzéseinek köszönhetően egyes területeken mérséklődött a tűzveszély.
Elképesztően nagy méretű földterület égett le az idei év során az Európai Unióban.
Súlyos aszály sújtja Törökországot, Szerbiát és Magyarországot, ami jelentősen veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.
Súlyos aszály és hőség pusztít Szerbia délkeleti hegyvidékén, ahol a vízhiány már az állatok életét is veszélyezteti.
Április óta folyamatosan sújtja az aszály Európa területének és mediterrán partvidékének az 52 százalékát.
Franciaország déli részében a tűzvész és a szőlőültetvények felszámolása együttesen okozza a problémát.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
