Tüntető gazdák traktorokkal torlaszolták el szerdán Görögország központi autópályáján a forgalmat.
A 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta a Copernicus közlése szerint.
Az egész mediterrán térség olajbogyótermésére komoly hatással van az éghajlatváltozás, ami az egekbe lőtte az olívaolaj árát.
Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet többször is meghaladta az iparosodás előtti szintet.
Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, ami miatt egyre gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek itthon.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
A menetrend tartalmazza az erdészeti beavatkozásokhoz kapcsolódó KAP kiírásokat is.
Tavaszig folytatódik az El Nino jelenség a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Idén 6331 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat országszerte, a leégett terület pedig 32 599 339 négyzetméter.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, újabb csapadékzóna érkezik délnyugat felől, melyből többfelé várható eső, zápor, majd délutántól a Dunántúlon egyre nagyobb területen szűnik meg a csapadék, ezzel együtt nyugat, délnyugat felől szakadozni, csökkenni kezd a felhőzet
Időről időre felmerül az európai húsadó bevezetésének ötlete, a NAK nem támogatja az ötletet.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
Folyók száradnak ki Amazóniában a történelmi aszály miatt, és már százezrek kerültek veszélybe a rendkívüli helyzet miatt.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a Föld népessége, akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni.
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.
A hűvösebb időjárás és az őszi esőzések következtében meg fog szűnni a fokozott tűzveszély.
Az északi féltekén pusztító erdőtüzek miatt rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe
Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása, magas átlaghőmérséklete és alacsony relatív páratartalma kiszárította a holt biomasszát.
A kontinens északi részén a heves esőzések, míg a délnyugati területeken a hőhullámok okoznak egyre komolyabb problémákat és károkat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.