Benyújtásra került az Országgyűlés elé az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló javaslat.
A parlagon hagyott területeken vadvirágos takarás vagy méhlegelő is létesíthető lesz a jövő évtől.
A szakértők attól tartanak, hogy csökkenhet a fémzárolt vetőmagok felhasználása a magyar gazdák körében a jövőben.
A tavalyi évi nehézségek miatt idén 15-18 százalékkal kevesebb krizantémot ültettek a hazai kertészek.
Az erdőtelepítések felé terelődhetnek földtulajdonosok a szántóföldi növénytermesztésben.
Kritikus helyzetben a magyarországi gyógynövény ágazat szaporítóanyag ellátottsága.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Az Európai Bizottság 3 újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma.
Az EU-ban zajló vita az új géntechnológiák használatáról nyáron tovább folytatódott a Bizottság új tervezetével.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítására november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani.
Fontos információkat tettek közzé a földforgalomban való elővásárlási sorrendről.
A rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága az országban idén már 870 hektárra nőtt.
A hazai fogyasztók ellátása mellett a külpiacokra is jut a friss magyar paradicsomból.
Partnereivel szerződne fajtanemesítő munkájának finanszírozásához a pécsi szőlészeti kutatóintézet.
Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.
A hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, így jelentős importra szorulunk fokhagymából.
Kétes eredetű szaporítóanyagokat semmisített meg a Nébih a dunaföldvári piacon.
Frissült az egységes kérelem benyújtására rendelkezésre álló elektronikus felületen az állatok megszemélyesítését segítő adatbázis.
Az ökológiai gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.