Magyarországon 42 milliárd forint értékben 60 projekt javítja a természeti környezet állapotát.
Hamarosan megkezdődik a Szegedtől nem messze található Csaj-tó ökológiai állapotának javítása.
Egész Magyarország közös felelőssége a madarak és a fák megóvása a jövő nemzedékeinek.
860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul fejlesztés a Batúz-tanyán.
Új városierdő fejlesztés szolgálja a természet és a biodiverzitás megőrzését itthon.
A brazil legfelsőbb bíróság a mezőgazdasági lobbik javára döntött az úgynevezett szója moratórium ügyében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak Magyarországon.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik.
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.
A KEHOP Plusz Programból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből összegyűlnek a kék vércsék.
V. Németh Zsolt: lezárulni látszik az a korszak, amikor védművek épültek, és az árvizek elleni védekezés volt a fókuszban.
A kiskertekben számos olyan növény bújik meg, melyekről nem is gondolnánk, hogy gyógynövények is.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem a Xantus János Állatkerttel.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A természetvédelem sikere az állami szerepvállalás mellett a helyi közösségek együttműködésén és a tudományos eredmények alkalmazásán múlik.
A kiskertben érdemes kerülni az idegenhonos örökzöldeket, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, vadvirágos pázsitot, és kaszáljunk ritkán.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
