A SELSEM szóják 2026-ban is bizonyítanak
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a teljes szója vetésterületet nézve a korai fajták nagyobb termésbiztonságot nyújtanak, mint a későbbi tenyészidejűek!
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a teljes szója vetésterületet nézve a korai fajták nagyobb termésbiztonságot nyújtanak, mint a későbbi tenyészidejűek!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A kiskerti gyümölcsfák metszése - amennyiben a megfelelő koronaforma kialakult már - nem akkora ördöngösség.
A homoki árvalányhaj nyerte el az év vadvirága címet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület által szervezett szavazáson.
Sok éve nem volt ilyen tél hazánkban, hogy közel két hétig éjjel-nappal fagypont alatt legyen a hőmérséklet.
Egyes fajok számára a kora tavaszi hűvös föld nem akadály, hanem ideális környezet a fejlődéshez.
A pálmák között is számos haszonnövény van
A mezőgazdasági művelésből eredő tápanyag- és nitrát-terhelés, valamint talajerózióból származó üledék jelentős hatással lehet a felszíni vizek minőségére.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
A hideg, havas időjárás ellenére is kertészkedhetünk, és készülhetünk a tavaszra.
Két típusa közismert, de botanikailag elég távol állnak egymástól, nevük mégis ugyanaz.
Egyetlen fagyos éjszaka is elég ahhoz, hogy hónapok munkája vesszen kárba a kertekben és ültetvényeken.
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
A fényképek alapján később halkutatók segítségével sikerült egyértelműen meghatározni a halfajt.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
Vannak olyan kerti fásszárú dísznövények, melyek fűszerezésre is alkalmasak lehetnek.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Nemzetközi kutatási pályázataival nyert el összesen mintegy 300 millió forint támogatást a győri Széchenyi István Egyetem.
A fogyasztók egyre növekvő igénye a gyógynövények felhasználásának széles körű alkalmazását eredményezte napjainkra sokféle termékben.
Fagykár, alkalmazkodás és szerkezeti kérdések – fekete év volt 2025 a magyar kertészeti ágazatnak.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.