Számos módon újrahasznosítható az élelmiszer-hulladék, világszerte küzdenek a cégek a veszteségek értékké alakításáért.
Húsvéti sonkákat, gyümölcsleveket és gluténmentes termékeket vizsgál a fogyasztóvédelem.
Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Magyarországon a talajvédelemnek és a növényvédelemnek is meghatározó a szerepe.
Visszatérő trendek: új piacokat nyit az elfelejtett gabonafajták és fermentált ételek reneszánsza.
A Vela Pékség elhivatottsága a kiváló minőség iránt a KMÉ-védjeggyel is igazolást nyert.
Az elmúlt években tapasztalt jelentős élelmiszerár-emelkedés nem kizárólag magyar jelenség.
A NAK erdészeti szakértői segítik a Vas vármegyei erdőtűzben érintett erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat.
A szélsőséges időjárási események és az alacsony piaci árak miatt egyre több orosz gazda dönt úgy, hogy csökkenti a búzatermelést.
Az állati tejből származó vaj készítése és fogyasztása egyidős lehet az emberi civilizációkkal.
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
Nagy-Britannia állategészségügyi kockázatból fakadó import korlátozásokat vezetett be.
Tényleg annyira veszélyesek az adalékanyagok az élelmiszerekben, amennyire mondják?
A gombák új felhasználási lehetőségeit nyitotta meg egy magyar cég és a Debreceni Egyetem közös kutatása.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2025-ben is óriási az igény a támogatásokra a magyar élelmiszeriparban.
Az élelmiszerek csomagolásán megtaláljuk, hogy azok meddig fogyaszthatók, ám helytelen tárolással ez az időtartam lerövidülhet.
A karácsony nemcsak a kosárértéket, de a vásárlási gyakoriságot is megemelte az országban.
Fordulópont a rovarfehérje-iparban: a takarmánygyártás előretör, az emberek még ellenállnak.
2024-ben a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztés jelentős fejlődést ért el, megerősítve pozícióját a globális tejtermelés élvonalában.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
