Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A legfrissebb adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly elérte a 2,4 milliárd eurót, vagyis a teljes hazai mezőgazdasági termelési érték közel 85%-át, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,7%-át teszi ki. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Horvátország az EU egyik legnagyobb élelmiszer-importőre, az említett adatok pedig világosan rámutatnak a hazai mezőgazdaság és piac állapotára.
A szakértők és az ágazati szervezetek ezért egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a mezőgazdaság összeomlásával kell számolni. Egyesek annyira sötéten látják a jövőt, hogy szerintük ha ma lezárnák a határokat, hét nap múlva már éheznének az emberek.
A statisztikai adatok rámutattak arra is, hogy a hazai mezőgazdasági ágazat tavaly rekordexportot ért el, mintegy 3,85 milliárd euró értékben. Ugyanakkor a kereskedelem mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az exportban főként a nyersanyagok (gabonafélék, olajos magvak, élő állatok, dohány- és édességtermékek) dominálnak, míg a hús és húskészítmények, a tej, a pékáruk, a gyümölcsök és zöldségek importja a teljes behozatal növekedésének, végső soron pedig az egyes termelési ágazatok összeomlásának generátorai lehetnek.
Az ágazatok elemzése során egyértelműen látszik, hogy a húsiparban a legkritikusabb a helyzet, de jelentős növekedés figyelhető meg kenyér- és pékáruk behozatalában, valamint a tej és tejtermékek importjában is. Míg Horvátország 2013-ban 99 018 tonna hústerméket importált, 2024-re ez a szám 180 ezer tonnára emelkedett. A kenyér- és pékáruk esetében a behozatal ugyanebben az időszakban 95 170 tonnáról 201 539 tonnára nőtt, a tej és tejtermékek importja pedig 187 ezer tonnáról 340 ezer tonnára emelkedett.
Az élelmiszerimporttal együtt jár az importált infláció is - hangsúlyozták a szakértők, rámutatva, hogy ez magas élelmiszerárakat eredményezett. Ezt különösen a kistermelők sínylik meg, akik az alacsony termelékenység (az uniós átlag mintegy 40%-án áll Horvátország) és a gyenge versenyképesség miatt termékeikkel nehezen jutnak el a polcokra és a piacokra, így egyre kevesebbet termelnek, vagy teljesen felhagynak a termeléssel - hangoztatták.
-20210420.jpg)
