Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
A legfrissebb adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly elérte a 2,4 milliárd eurót, vagyis a teljes hazai mezőgazdasági termelési érték közel 85%-át, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,7%-át teszi ki. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Horvátország az EU egyik legnagyobb élelmiszer-importőre, az említett adatok pedig világosan rámutatnak a hazai mezőgazdaság és piac állapotára.
A szakértők és az ágazati szervezetek ezért egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a mezőgazdaság összeomlásával kell számolni. Egyesek annyira sötéten látják a jövőt, hogy szerintük ha ma lezárnák a határokat, hét nap múlva már éheznének az emberek.
A statisztikai adatok rámutattak arra is, hogy a hazai mezőgazdasági ágazat tavaly rekordexportot ért el, mintegy 3,85 milliárd euró értékben. Ugyanakkor a kereskedelem mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az exportban főként a nyersanyagok (gabonafélék, olajos magvak, élő állatok, dohány- és édességtermékek) dominálnak, míg a hús és húskészítmények, a tej, a pékáruk, a gyümölcsök és zöldségek importja a teljes behozatal növekedésének, végső soron pedig az egyes termelési ágazatok összeomlásának generátorai lehetnek.
Az ágazatok elemzése során egyértelműen látszik, hogy a húsiparban a legkritikusabb a helyzet, de jelentős növekedés figyelhető meg kenyér- és pékáruk behozatalában, valamint a tej és tejtermékek importjában is. Míg Horvátország 2013-ban 99 018 tonna hústerméket importált, 2024-re ez a szám 180 ezer tonnára emelkedett. A kenyér- és pékáruk esetében a behozatal ugyanebben az időszakban 95 170 tonnáról 201 539 tonnára nőtt, a tej és tejtermékek importja pedig 187 ezer tonnáról 340 ezer tonnára emelkedett.
Az élelmiszerimporttal együtt jár az importált infláció is - hangsúlyozták a szakértők, rámutatva, hogy ez magas élelmiszerárakat eredményezett. Ezt különösen a kistermelők sínylik meg, akik az alacsony termelékenység (az uniós átlag mintegy 40%-án áll Horvátország) és a gyenge versenyképesség miatt termékeikkel nehezen jutnak el a polcokra és a piacokra, így egyre kevesebbet termelnek, vagy teljesen felhagynak a termeléssel - hangoztatták.