Az Egyesült Államok fokozódó nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy növelje az amerikai termékek importját, ami az élelmiszerpiacon elsősorban az uniós biztonsági előírások lazításával lenne megvalósítható.

Míg ez a változás az európai fogyasztók számára kedvezőtlen lenne, bizonyos ipari érdekcsoportok támogatják, és az Európai Bizottság is hajlandóságot mutat a kompromisszumra a versenyképesség növelésének jelszavával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök vezetésével egy 15 pontos deregulációs csomag előkészítése zajlik, amely a tagállamok szabályozási autonómiáját csökkentené az egységes piac erősítésének érdekében. A várhatóan tavasszal nyilvánosságra kerülő tervezet olyan előírások enyhítését is célozza, amelyek régóta vitapontot jelentenek az EU és az USA között.

A nézeteltérések egyik jelképes példája a klórozott csirke kérdése. Míg az EU a "farmtól a tányérig" elvet követi, amely az élelmiszerlánc minden szakaszának szigorú felügyeletén alapul, az USA a végeredményre koncentrál: a csirkéket klórtartalmú oldatban mossák át a baktériumok elpusztítása érdekében. Az európai álláspont szerint ez az eljárás nemcsak egészségügyi kockázatokat hordoz, de legitimálja a nem megfelelő higiéniai körülményeket a termelés korábbi szakaszaiban.

Az amerikai kereskedelmi miniszter állításával szemben a valóság az, hogy "a klórral kezelt csirke forgalmazása erőteljes visszalépés lenne az élelmiszerbiztonság és az állatjólét terén, és ugyanez igaz az Európában engedélyezettnél sokkal nagyobb hormondózisnak kitett amerikai marhahúsra is" - amely hormonok bizonyítottan beavatkozhatnak az emberi hormonháztartásba.

A brexit után jöhet az amerikai klóros csirke és a hormonos hús?

Az USA nagykövete megmondta: lazítást várnak a britektől

Az amerikai követelések nem korlátozódnak a húsiparra. A kereskedelmi minisztérium tavaly közzétett jelentésében kifogásolta a környezetben tartósan megmaradó vegyi anyagokra (PFAS) vonatkozó uniós korlátozásokat, valamint a növényvédő szerekre és a génmódosított szervezetekre (GMO) érvényes tilalmakat is. A lap hozzáteszi:

Különösen figyelemreméltó, hogy a GMO-mentességet alkotmányába foglaló magyar kormány nem foglal állást ezekben a kérdésekben.

Környezetvédők és szakszervezetek aggódnak, hogy az Európai Bizottság a meglévő szabályrendszert alkualapként használhatja az amerikai importvámok enyhítéséért cserébe. Ez nem csak az élelmiszerbiztonsági előírásokat érintheti, hanem a zöldenergia-használat, munkajogok, vegyianyag-szabályozás, mesterséges intelligencia és adózás területét is.

A kritikusok különösen veszélyesnek tartják az úgynevezett "28. rezsim" tervét, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy az enyhébb amerikai szabályokra térjenek át, ha a nemzeti előírásokat túl szigorúnak találják. A deregulációs törekvések veszélyeztethetik többek között a vegyianyagok használatát korlátozó REACH rendeletet és a személyes adatokat védő GDPR-t is, amelyek jóval szigorúbbak amerikai megfelelőiknél - teszi hozzá a lap.