Egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki, és erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Az európai élelmiszerhulladék mintegy 10%-a pusztán a dátumjelölések félreértéséből fakad.
Okosan és fenntarthatóan is meg lehet szabadulni az ünnepek során keletkezett hulladékoktól.
A növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtésének tapasztalatait és a fenntarthatósági célkitűzések széles körű áttekintését helyezte középpontba a CSEBER IX. Fenntarthatósági Konferenciája.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
A Nébih felmérése alapján egy 4 fős magyar család évente átlagosan 239 kilogramm háztartási élelmiszerhulladékot termel.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot.
A cél az, hogy ez az alapkészlet valóban hatékony eszköze legyen az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek.
A legfrissebb információk szerint az Európai Unióban több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett 2023-ban.
Az értéknövelő újrahasznosítás a cégek nyereségét is növelhetné, de egyelőre kevesen foglalkoznak vele.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk az elmúlt nyolc évben Magyarországon.
A legnagyobb boltláncoknak elsősorban frisspiaci termékeket szállító DélKerTÉSZ célja, hogy az értékesítésből kimaradó zöldségek egyetlen darabja se vesszen kárba.
Spanyol kutatók intelligens címkéje forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
Vannak utóérő és nem utóérő növények, utóbbiakat, ha éretlenül szedjük le, abból nem sül majd ki semmi jó.
Egy csapat fiatal nagy ötlete, és rengeteg használt sütőolaj kellett a változáshoz, amely egyszerre környezetbarát és gazdaságos.
A heti nagybevásárlás a múlté lesz, otthon élelmiszernyomtatókkal hasznosítjuk a maradékot - állítják élelmiszer-futurológusok.
Uniós támogatások és szabályozás nélkül tönkre fognak menni a magyar és az európai zöldség- és gyümölcstermesztők.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
Az elmúlt években sok termelő rászokott arra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt vásárolja meg az inputanyagokat.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Jelenleg a termelők súlyos nehézségekkel néznek szembe a tápanyaggazdálkodás területén.
Mi dönti el ma a termésszintet? Egyre inkább a gyökérzóna és a növényélettani folyamatok
A KUHN modern, megbízható és hatékony megoldásokat kínál a takarmánykeveréstől az almozásig, gyors szervizháttérrel és biztos alkatrész‑ellátással.
