Az elmúlt években jelentősen szűkült a növényvédelemben alkalmazható hatóanyagok köre. Az utóbbi hat évben nem hagytak jóvá új szintetikus hatóanyagot, miközben 83 hagyományos készítményt kivontak a forgalomból. A biopeszticidek területén valamivel kedvezőbb a helyzet: 2019 óta 19 új hatóanyagot engedélyeztek, bár 21 biológiai készítmény engedélyét nem újították meg vagy visszavonták.

Jelenleg 20 hagyományos és 44 biológiai hatóanyag engedélyezési eljárása van függőben, ami a gyártók szerint a rugalmatlan és túlterhelt rendszerrel magyarázható. Ezt alátámasztja, hogy Nagy-Britanniában, ahol az EU normáit alkalmazzák, jóval kedvezőbb az újonnan engedélyezett és kivont készítmények mérlege.

Az engedélyezésre benyújtott készítményeknél egyértelműen látszik a biológiai hatóanyagok arányának növekedése, ami a gyártók elköteleződését jelzi az EU fenntarthatósági törekvései mellett. Az innováció nemcsak a biológiai megoldások, hanem a precíziós és digitális eszközök területén is megfigyelhető. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a növényvédelmi stratégiát rendszerszinten kell kidolgozni, amelyben a biopeszticidek, a növény- és talajkondicionálók, a precíziós megoldások, a mesterséges intelligencia és a hagyományos készítmények egyaránt fontos szerepet játszanak.

Egyre súlyosabb problémát jelent a növényvédőszer-hamisítás is. Európában a piac 14 százalékát teszik ki a hamis termékek, míg Afrikában és Ázsiában ez az arány 25 százalék. A fejlett technológiának köszönhetően a hamis termékek alig különböztethetők meg az eredetitől. A termelőket elsősorban az alacsonyabb ár vonzza, azonban a hamis készítmények használata hatástalansághoz, fitotoxicitáshoz, mérgezéshez vagy a kijuttató eszközök károsodásához vezethet.

A fórumon kiemelték a zárlati károsítók jelentőségét is, amelyek komoly nyomást helyeznek a növényvédelemre és az élelmiszerbiztonságra. Felszámolásuk csak együttműködéssel lehetséges, amihez elengedhetetlen a közös felelősségvállalás és a gyors reagálás.

2025-ben a szőlő aranyszínű sárgasága okozta a legnagyobb problémát. A betegség első tüneteit már 2006-ban megfigyelték, de járványos megjelenése az amerikai szőlőkabóca elterjedésével magyarázható. A szakmai összefogásnak köszönhetően átfogó védekezési stratégiát dolgoztak ki. A felderítés szemlecsoportokkal és drónokkal történt: több mint 200 szemlecsoport 8700 hektárnyi területet vizsgált meg, míg a drónos felderítés során 50 pilóta 7300 hektárt felvételezett. Az intenzív felderítésnek köszönhetően 2025-ben számos vármegyében megerősítették a fertőzést, így már csak Nógrád vármegyében nem igazolták a baktérium jelenlétét. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a kórokozó kevésbé agresszív c-genotípusa volt a leggyakoribb, de Zalában az agresszívabb d-genotípus is megjelent. Somogy vármegyében 2100 hektáron állami védekezésre is sor került.

A szőlő aranyszínű sárgasága mellett több zárlati károsító is megjelent hazánkban, amelyeket a hatósági intézkedések révén felszámoltak. A potenciális veszélyt jelentő károsítók monitorozása folyamatos, a határellenőrzés, a vizuális vizsgálatok és a kártevők csapdázása mind a felderítés fontos eszközei.

A folyamatos hatóanyag-kivonás, a járványok és a válságok érezhető hatást gyakoroltak az élelmiszerbiztonságra, ami pozitívabb megvilágításba helyezi a növényvédelem szerepét. A szabályozási környezetben is pozitív változások indultak el: a tavaly év végén megjelent omnibusz csomag számos könnyítéssel és alternatív lehetőséggel válaszol a gazdálkodók nehézségeire.

Az új szabályozás értelmében a drónok meghatározott paraméterek alapján kikerülnek a légi növényvédelem hatálya alól, így használhatók lesznek növényvédelmi kezelésekhez. A biopeszticidek piacra jutása egyszerűbbé válhat, és az EU területét egy zónának tekintik majd az engedélyezés szempontjából. A felülvizsgálati folyamatokat periodikus és priorizált programokkal tervezik felváltani, míg a növényvédőszer-maradékok csökkenése esetén rugalmasabb átmeneti időszakot biztosítanak az élelmiszerpazarlás és a gazdasági veszteségek minimalizálása érdekében.