Sokan hibáznak a gyümölcsfák téli metszésekor: ezeket rontják el a legtöbben

Az első fagyos napok után most már ideje szétnézni a kertben, és közelebbről is megvizsgálni, milyen állapotban vannak a gyümölcsfáink. Kell-e metszeni őket tél előtt, és ha igen, hogyan álljunk hozzá, melyik fajtákat érdemes formára igazítani? Ha hiányzik még egy-két fa a kertünkből, mikor álljunk neki az ültetésnek? Mennyit drágultak mostanáig a kerti szerszámok és facsemeték?

Hajdanán úgy tartották, Farkas napján, október 31-én elaszanak a fák, ettől számítva volt szabad kivágni őket. Addigra le kellett csupaszodniuk, meg kellett szabadulniuk díszeiktől. Ha most szétnézünk a kertben, láthatjuk, lassan, de biztosan tényleg elérkezett a lombvesztés időszaka, így már neki lehet állni a metszésnek is – olvasható a HelloVidék oldalán.

A mérsékelt éghajlati öv növényeinél a kertészek kétféle téli állapotot különböztetnek meg: a mélynyugalmit és a kényszernyugalmi szakaszt. A mélynyugalmi időszak az őszi lombhullás után kezdődik el, ilyenkor a növényekben a kihajtás hormonálisan gátolt. A korán virágzó fajoknál a mélynyugalmi állapot azonban csak igen rövid ideig, az első fagyoktól számítva január végéig - február elejéig tart. Az ezt követő kényszernyugalmi szakaszban a növényeket már csak a kedvezőtlen időjárási körülmények gátolják. Ha felmelegedés jön, és tavasziasra fordul az idő, a rügyfakadás azonnal megkezdődik. Ha most lemetszünk egy barackágat és beleállítjuk a lakásban egy vízzel teli vázába, megnézhetjük, kihajt-e még. Ha nem, akkor a barackfánk már mélynyugalmi szakaszban van.

Boross Dávid, az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezetője szerint a hobbikertekben az őszi metszéseknél alapvetően 3 felfogás van. Az első, hogy a lombhullatók, köztük a gyümölcsfák is, ha elvesztik a lombkoronájukat, akkor érdemes egy alakító metszést elvégezni. Legkésőbb addig, amíg nincs rügy rajtuk, vagyis a tavasz kezdetig.

Ilyenkor látjuk az ágrendszert, átláthatóbb és egyszerűbben alakítható a fa. Vannak a ritkítómetszések, de a gyümölcsfáknál az is szempont, hogy növeljük vele a hozamot. Nem cél, hogy hegyes és magas ágai legyenek a fának, hanem inkább azt tartsuk szem előtt, hogy szüreteléskor elérhetőbb közelségben legyen a gyümölcsök. A lombhullató díszfáknál is érdemes kiritkítani a lombozatot, ugyanis ezzel különböző betegségeket is meg lehet akadályozni

– tanácsolta Boross Dávid.

Ha már kezünkben van a metszőolló, a következő növénycsoport, amit Boross Dávid szerint érdemes ősszel megmetszeni: azok az örökzöldek és a sövénynövények. Ilyen a kecskerágó vagy a babérmeggy. Ezeknél elsősorban a formára igazítás a cél. Az, hogy kicsit visszavágjuk, ezzel sűrűbbé tegyük tavaszra. Ha megmetsszük, az elágazásoknál sokkal sűrűbben kezd majd nőni.

De ne vigyük túlzásba a metszést, mert a díszbokroknak általában az a funkciójuk, hogy takarjanak. Azt szokták mondani, hogy maximum az 1/3-át érdemes a növénynek visszavágni

– tette hozzá a szakember.

Az utolsó kategória: a lágyszárú növények és fűfélék, amelyek metszéséről a szakember mesélt. Ezeket az évelő növényeket akár teljesen vissza lehet vágni, hiszen jellemzően vissza is fagynak. De mi is segíthetünk a növényeknek azzal, hogy teljesen visszavágjuk őket. Boross Dávid azt tanácsolta, hogy egészen kicsire visszavághatjuk, elég, ha 5-10 centis csonkokat hagyunk. Jövőre így is újra fognak hajtani.

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk

A legrosszabb hiba, amit elkövethetünk, hogy nem metsszük a fákat! Minden metszés jó és szükségszerű, még ha csak az elsődleges célunk az is, hogy a fánknak szép formája legyen. Ha nem metsszük meg a gyümölcsfákat és a bokrokat, azzal sokkal nagyobb kárt okozhatunk. Metszés nélkül is terem a gyümölcs, de a metszés nemcsak a termelékenységét fokozza és a növekedését serkenti, hanem a fa egészségének megőrzésében is fontos szerepet játszik. Ezt korábban Kósa Dániel, a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke nyilatkozta az Agrárszektornak.

A metszést úgy kell végeznünk, hogy egyensúlyban tartsuk a növény gyümölcstermését, hajtásfejlődését és egyéb életfunkcióit. Például, ha a növényt nem metsszük, sok gyümölcsöt hoz, viszont a hajtásfejlődés megáll, és elöregszik a fa. Túlzott visszametszésnél viszont csak a hajtásfejlődésre fordítja a növény az energiáit, így kevés gyümölcsöt hoz. Az se mindegy, hogy ültetéskor milyen gyümölcsfát veszünk, és megmetsszük-e vagy sem. Például, ha szabadgyökerű gyümölcsfát vásárolunk, akkor tudnunk kell, hogy ezeknél a fajtáknál, mielőtt elültetnénk őket, gyökérmetszést kell végrehajtani, de ezzel együtt a koronát is meg kell metszeni, hiába szép a formája, akkor is. Ellenkező esetben a kis gyökereken nem tud elég vizet felvenni, viszont a lombkoronán át túl sokat párologtat, aminek következtében a nyár közepén már a leromlás jeleit figyelhetjük meg Ezért is a legelső és legfontosabb tanács, mielőtt gyümölcsfát ültetünk, olvassunk kicsit utána a fajtának, és határozzuk el jó előre, milyen lombkoronát szeretnénk kialakítani: félgömb-, vagy gömbkorona, vagy orsóforma, tányérkorona vagy sövény formában kívánjuk felnevelni.

Mennyit érdemes lemetszeni?

Az aranyszabály az 1/3 - 2/3 arány, amelyben a kevesebb a metszés, a több megmaradó. A meredeken feltörő vízhajtásokat is mindig ki kell szedni a fákból, ezek sosem hoznak termést. Beszélhetünk koronakialakító metszésről, amikor az ifjú, frissen ültetett fát igyekszünk az általunk kívánt alakúra és méretűre alakítani. Ilyenkor lényeges a megfelelő méretű termőterület kialakítása, hogy szellős, fényáteresztő koronát formálhatunk. Kósa Dániel szerint ilyenkor fontos, hogy a megfelelő ágakat távolítsuk el, és hagyjuk meg, mert a túl gyenge ágak nem bírnák el a gyümölcsök súlyát. Az idős fa egyre több gyümölcsöt hoz, de alig növeszt új hajtásokat. Visszametszés nélkül a fa elöregedik – ezeknél a fáknál fiatalító metszést érdemes végrehajtani. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen, ha túlságosan nagy visszametszés, akkor elveszhet a virágok és gyümölcsök nagy része, ezért meg kell találnunk a középutat. Fontos szabály még, hogy a hajtásokat olyan ágakra kell visszavágni, amely kevésbé ágazik el és az maradék elágazó oldalhajtások felfelé növekednek. Az erősen oldalirányba növő, illetve lelógó oldalágakat érdemes mindenképpen eltávolítani – tette hozzá a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke.

Milyen szerszámokat válasszunk magunknak?

Tíz ágat bármilyen metszőollóval le lehet vágni, de ha valaki órákon át csinálja, annak érdemes azt is megfontolni, ilyen célszerszámmal teszi. A századik ágon túl már érezni fogja, jó metszőollóval dolgozott-e vagy sem. Boross Dávid szerint két szempont van, amit a metszőolló vásárlásakor érdemes szem előtt kell tartani: az egyik, hogy mi a jó a növénynek; a másik, hogy mi a praktikus nekünk.

Ha magunknak választunk, keressünk olyan fogásút, ami a kezünkben jól működik! Ma már nagyon komoly áttételes metszőollók vannak, amelyek megkönnyítik a vágást. Érdemes egy kicsivel jobb minőségű ollót venni, vannak például úgynevezett ágvágó ollók, amelyek nem hasítják, hanem rávágnak az ágakra

– tette hozzá Boross Dávid.

A szakember kiemelte, hogy a gazdaboltokban vagy internetes áruházakban pár ezer forintos metszőollót is lehet vásárolni, de a komolyabbak 4-5 ezer forintnál, a legprofibbak pedig a 10 ezer forintos nagyságrendnél kezdődnek.Sok esetben szükség lehet sövényvágó ollóra is, amiből van kézi és gépi is.

Figyeljünk a szerszámok sterilitására!

Ha egy fa vírusos fertőzést kap, akkor ez a metszőollón is tovább terjedhet. A sterilitás mellett fontos a szerszámok karbantartása is, hogy mindig éles eszközt használjunk a kertben. Valamint arra is vigyázzunk, hogy a megfelelő vastagságú ághoz mindig a legmegfelelőbb célszerszámot válasszunk ki! A vékony gallyakhoz elég a metszőolló vagy egy ágvágó, de vastagabbakhoz a karosolló, vagy az ágfűrész is elkel. Láncfűrészt viszont a metszés során ne használunk, még az elöregedett ágak eltávolítására sem, mert durva, szabálytalan sebszéleket hagy, így kárt tesz a fában. Azt a legvégső esetre: a fa kivágására tartogassuk.

Amit a faültetésről tudni kell

Az átültetési stresszre legkevésbé a konténerben nevelt gyümölcs- és díszfák érzékenyek, így ezeket fagymentes időszakban egész évben ültethetjük. A szabadgyökerű csemeték viszont érzékenyebben reagálnak az áttelepítésre. Vannak olyan gyümölcsfajok és díszfák, amelyeket érdemes hagyományos módon ősszel kiültetni, de vannak olyanok is melyek ültetését ajánlatos inkább tavaszra hagyni.

Különösen ilyenkor, októberben és novemberben ajánlott a szabad gyökerű fákat elültetni, hisz gyökereik tavasszal erőteljesen beindulnak, és egészséges hajtásokat hoznak rügyfakadáskor. Díszfákat is érdemesebb ősszel ültetni, a gyümölcsfák ültetési ideje pedig egyértelműen az ősz, a lombhullástól az első fagyokig tartó időszak, amikor a növény nyugalmi állapotban van, kevésbé viseli meg a helyváltoztatás, és könnyebben regenerálódik a gyökérzete is, ha szállítás, mozgatás közben netán megsérült volna.

Díszfák és gyümöcsfák egyaránt fogynak most, különösen kedveltek a gömbfák és az alakfák. Attól is függ a választás, hová, milyen kialakítású és mekkora kertbe keresik a fát, de nagyon trendi most például a díszcseresznye, ami v-alakú lombot növeszt, és maximum 5-7 méteresre nő meg, ami ideális választás lehet egy kisebb városi kertbe is díszítőnek. De sok gömbszivart is vásárolnak, ezt a nagy levelei miatt kedvelik, menő a gömbkőris is, aminek a formája szintén különösen kedvelt, ahogy az is szempont, hogy 5-6 méternél nem nő magasabbra

– mondta el a HelloVidéknek Martyin Tibor, faiskola vezető.

Ezek a fák a törzs körméretétől függően változó árúak, a törzskörméret egyben már a növény korára is utal, 16,9 ezer forinttól felfelé kaphatóak kisebb-nagyobb csemeték, a nagyobbak, háromméteres lombkoronával, 100-120 ezer forintért vásárolhatóak meg a kertészetekben. A faültetés fortélyairól bővebb információkat itt találhatsz.

Tavasszal biztosan drágábbak lesznek a facsemeték

A kertészetekben és díszfaiskolákban még csak mérsékelten érződik az infláció, jövőre viszont elkerülhetetlen lesz az áremelkedés – közölte Boross Dávid. A szakember szerint még pár hónap, mire a kertészetekbe is érezhető lesz annak a hatása, hogy ők is egyre magasabb üzemanyagárakkal, munkabérekkel, szállítási költséggel dolgoznak. A gyümölcsfák és díszfák esetében még nincs számottevő drágulás, mert ezeknek a termelési időszaka hosszú, nem úgy van, hogy megkapjuk a rendelést, aztán legyártjuk a terméket, másnap kiszállítjuk a kereskedésbe. Egy-egy lombullató fa éveken keresztül nevelődik, de az évelő növényeket is hosszú hónapokon át kell gondozni. A múltbéli költségváltozások folyamatosan épülnek be az árba. A mostani árdrágulásokat majd tavasszal érzik meg inkább a vásárlók – tette hozzá a szakember. Az olyan kiegészítőkről, mint a műtrágya vagy a műanyag termékek, viszont ez már nem mondható el, ezeknek idén felment már az ára.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Nem mindegy, mi kerül a hagyma mellé a kertbe.
Végzetes hibák a kertben: ezeket a növényeket soha ne ültesd a hagyma mellé