A mikrobiológiai készítmények olyan élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre.
Ha kellő figyelmet fordítunk a palántáinkra, akkor garantáltan meg fogják hálálni.
Az egyik legfontosabb a megelőző stratégia kialakítása, főleg a korai időszakban.
Egyre fontosabb lehet a szaktanácsadás és a "zöldebb" termelés a gazdálkodóknak itthon.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
A klasszikus szántóföldi növénytermesztést precíziós gazdálkodási elemekkel kiegészítve folytató gazdaságban egyértelműen a folyékony technológiákra szavaznak
Számos módszer létezik a tápanyag utánpótlására, de az injektálás egy hatékony és célzott megoldás lehet.
A kiskerti zöldségnövények termésmennyisége nagy mértékben függ attól, hogy milyen tápanyagok, hogyan vannak jelen a talajban.
A lombtrágyázás egyre elterjedtebb, pedig pár évtizede még csak tüneti kezelésre javasolták ezt.
A növények nem csak a gyökéren keresztül „etethetők”, ismerd meg a lombtrágyázást és a szén-dioxid trágyázást.
A jelenleg kialakult gazdasági helyzetben a szója termesztése perspektívikus és optimális termőhelyen megalapozott jövedelemszerzési lehetőséget biztosít
Ha nem elég színesek, élénkek a virágaink, van néhány módszer, amivel javíthatunk ezen.
Rengeteget lehet spórolni egy saját kerttel, ha pedig palántázunk, ezekre a dolgokra érdemes odafigyelni.
Érdemes a leveleken keresztül is táplálni a növényeket.
Sokan hibáznak a műtrágyák használatakor.
Hatalmas lehetőség rejlik a drónok növényvédelmi felhasználásában.
Sok termelőnek szinte az egész éves munkája odalett.
A lombtrágyázás azonnali segítséget nyújthat a leromlott kondíciójú növényeknek.
Helyzetjelentés a legszárazabb megyékből - eső előtt
Európa a hozamfokozókra esküszik
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
