Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt hétfőn rámutatott: a törvényre azért van szükség, mert a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény tavalyi elfogadása óta kiderült: a jogszabály pontatlansága, illetve hiányossága miatt nem érte el azt a célt, amelyet a törvényalkotó szeretett volna. A jogszabály-módosítást az is indokolja, hogy megakadályozzák a kereskedelemre kirótt válságadó esetleges továbbhárítását az élelmiszeripari beszállítókra - tette hozzá.

A törvény pontosítja a beszállító, és a tisztességtelen forgalmazói magatartás fogalmát. Az indoklás szerint a logisztikai díj vagy hozzájárulás, és a fix bónusz is a tiltott magatartások közé kerül, az akciós értékesítésnél pedig egyértelműen meghatározzák, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével.

Egyértelműsíti a törvény azt is, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és pontos szabályokat határoz meg a felek együttműködése vonatkozásában az akciók végén történő elszámolás esetére. A rendelkezés egyértelműsíti továbbá, hogy a számlakompenzációt tizenöt napon belül jelezni kell a beszállító felé, a beszállító számlakiállítása nem köthető az átvételen felül további feltételhez, így például teljesítésigazoláshoz. Ha a kereskedő hibás számlát kapott, azt öt napon belül jeleznie kell a beszállítónak.

Kiterjesztik a beszállító fogalmát is, az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a kereskedelmi gyakorlatban számos termelő vagy feldolgozó vállalkozás olyan, saját tulajdonban vagy irányítás alatt álló "kereskedőház"-on keresztül végzi a termék forgalmazását, amelyekre vonatkozóan indokolt a törvény védelmének kiterjesztése.

A javaslatok 2011. február elsejétől lépnének életbe, és a hatályba lépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell őket alkalmazni. A törvény módosítja a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt is. Az eddigi szabályok szerint ha a gazda rendelkezik szőlő-újratelepítési joggal, de nem kért telepítési engedélyt a telepítés megkezdése előtt, a hatóságnak a jogsértés kapcsán csak a telepített szőlő kivágásának elrendelésére volt lehetősége. A közérdek azonban amellett szól, hogy a kivágás helyett alternatív szankcióval, például bírsággal illesse a hatóság a jogsértőt, hogy a már telepített szőlő ne vesszen kárba.