Harmat Ákos, termékfelelős, Syngenta

Idén magasabb búza termésátlagokat értek el az országban annak ellenére, hogy a megszokottnál kevesebb csapadék hullt. A minőség is jobbnak bizonyult, jelentősen nőtt ugyanis a kenyérgabona aránya, emellett pedig a gazdák kevesebb növényvédelmi problémával néztek szembe, így összességében jó évet zártak az őszi gabonában.

Többen komoly sárgarozsda járványt jósoltak a mostani szezonra, de a gombabetegség nem terjedt el és sehol sem tapasztalták az összefüggő, járványszerű megjelenését. Ennek ellenére a Syngenta gombaölő szer forgalma megközelítette a tavalyi értékeket, mivel a gazdák közül egyre többen ismerték fel, hogy célszerű megelőző védekezést alkalmazni.

A gyomirtó szereknél ugyanakkor - a többi mezőgazdasági input anyagokat gyártó és forgalmazó céghez hasonlóan - visszaesést tapasztaltunk. A herbicidek használatának csökkenése a meleg, száraz időjárással magyarázható. Érdekesség továbbá, hogy a tavaly Baranya, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben nagy problémákat okozó mezei pockok gradációja idén összeomlott, e rágcsálók tavaly több tonnás hektáronkénti terméskiesést eredményeztek.

A fajtaválasztáskor a gazdák előnyben részesítették az úgynevezett nyugat-európai fajtákat. Az ok abban keresendő, hogy a hagyományos kárpát-medencei fajták jó minőséget, de kisebb mennyiséget termő fajtáit a piac nem fizeti meg, így a termelők egyre inkább a közepes minőséget, de nagy termésmennyiséget nyújtó fajták felé fordulnak.

A jövőben várhatóan növekedhet a kalászos gabonák vetésterülete, mivel az időjárás egyre szélsőségesebb lesz és az egyre gyakoribb nyári hőséghullámokat a kukorica már nehezen tűri, ezért egyre többen keresnek alternatív növénykultúrákat. Sok olyan búza- és árpafajta is létezik, amelyek termésátlagai vetekednek a kukorica hozamával, így alternatívát jelenthetnek az egyre nagyobb bizonytalansággal termeszthető kukoricával szemben.

A Syngenta Magyarországon eddig nem forgalmazott kalászos gabona vetőmagvakat, idén viszont őszi búza-fajtákat és egy hibridárpa fajtát is forgalomba hozott. Az őszi búza-fajták közül három bőtermő, míg egy javító minőségű, emellett pedig a világon egyedül mi forgalmazunk hibridárpát, amelynek nemesítésével a vállalat úgynevezett Hyvido programja foglalkozik. A négy őszi búza-fajta a Bologna, az Illico, az Ingenio és az SY Moisson, a hibridárpát pedig Jallon néven forgalmazzuk.

MTI Fotó: Vajda János 

Kovács Gyula, ügyvezető igazgató, DuPont Magyarország Kft.

A termésmennyiségek túlszárnyalták az elvárásokat, a gazdák pedig jóval olcsóbban úszták meg ezt az évet. Különösen az árpánál tapasztaltak kiemelkedő terméshozamokat.

A búza sárgarozsda a viszonylag hűvös, csapadékos időjárást kedveli, de újabban megjelentek a magasabb hőmérsékletet is jól tűrő változatai. 2013-ban már helyi fertőzések formájában előkerült az ország egyes területein, 2014-ben pedig a szokatlan tavaszi időjárás miatt már korán észlelték a felbukkanását és országos járvány alakult ki. Többen komoly sárgarozsda járványt jósoltak a 2015-ös szezonra is, de a feltételezésekkel ellentétben ez nem következett be, ráadásul még egy átlagos évhez viszonyítva is gyengébb fertőzéseket tapasztalhattak a gazdák.

A szokásos szeptória betegség nem bukkant fel, emellett a fuzáriumos fertőzések sem voltak idén jelentősek. A vegetáció kései szakaszában megfigyeltek némi vörösrozsdát, de a száraz tavasz miatt összességében elenyésző mértékben bukkantak fel a növénybetegségek.
Gabona gyomirtó szerekkel ebben a szezonban 15-20 százalékkal kevesebb területet kezeltek. A fenti okok miatt a piacon komoly készletek halmozódtak fel fungicidből és herbicidből egyaránt, ezért ez biztos éreztetni fogja a hatását a következő évben is.

MTI Fotó: Vajda János  

Farády László, marketing menedzser, Bayer Hungária Kft.

Az enyhe tél miatt a betegségek ismét átteleltek. Márciusban szinte mindenhol jelen volt a lisztharmat, a sárgarozsda és a vörösrozsda az alsó leveleken. Arra gondoltunk, hogy a 2014-es szezonhoz hasonlóan járvány alakul majd ki. Az áprilisi aszály miatt azonban a fertőzések elhaltak, nagy járványok nem alakultak ki. Így kevesebb gombaölő szeres védekezésre volt szükség, mint 2014-ben. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem volt betegség az országban. A nyugati országrészben elszórtan még sárgarozsda járvány is volt, de a rizoktónia és más szártő betegségek is megjelentek.

Új jelenségként - főleg az Alföldön - május végén, június elején tömeges kalászfehéredést tapasztaltak. Ennek oka minden bizonnyal az általában korán fertőző szártő betegség (pl. torsgomba, Fusarium, Rhizoctonia) lehetett. Nehéz eldönteni, mert a leszáradt növényből általában már semmit sem lehet kimutatni. Sok helyütt késői vírusfertőzés is fellépett, amely a zászlóslevelek csúcsának sárgulását okozta. Ennek oka a száraz április miatti erős levéltetű fertőzés lehetett.

A kalászfuzáriózis ellen 2015-ben kiemelten fontos volt a védekezés, hiszen a búza virágzása alatt sokfelé esett az eső, amely a fertőzést nagyban elősegíti. A száraz április után várható lett volna egy erősen rovaros év, de ez nem következett be. A szezon végén ugyanakkor ritkán látott kártevők is megjelentek, mint például a kabócák vagy a búza-gubacsszúnyog.

Fontos és nehézkes volt a gyomok elleni védekezés is az idén. Az ősszel kelő egyszikűek, főleg a nagy széltippan az enyhe tél miatt megerősödött és bokrosodott, így a tavaszi gyomirtások hatékonysága messze elmaradt a megszokottól. Hasonló problémát okozott a pipacs is: nagyarányú őszi kelése és megerősödése a tavaszi gyomirtás idejére azt eredményezte, hogy a készítmények hatékonysága nem érte el a szokásos szintet, így "pipacsos" évünk volt.

A tápanyag-utánpótlás szempontjából elmondható, hogy nagyon terjed a búzák lombtrágyás (főleg rezes) kezelése. A mi véleményünk szerint a tápanyagellátást alapvetően a talajon keresztül kell megoldani őszi alaptrágyázás és tavaszi többszöri fejtrágyázás formájában. A lombtrágyák kitűnő kiegészítő készítmények, hiány vagy stressz-helyzet esetén, de ennél nem nyújtanak többet.
  
Sok gondot okoz, hogy a termelők - a lombtrágyával együtt - ma már rendszerint 3-4 készítményt is egyszerre juttatnak ki tankkeverékben. Ugyanakkor kis lémennyiségre törekednek, hogy a teljesítmény nagyobb legyen. Ráadásul sok esetben melegben, tűző napon permeteznek, amely "látványos" károkat okoz a fiatal zászlósleveleken.