Alacsony kooperációs képesség jellemzi a meggyszektort, ezért a termelők, a feldolgozók és a kereskedők együttműködésére van szükség - jelentette ki Feldman Zsolt, az Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára Hajdúböszörményben, az első nemzeti meggy fórumon. A termelők kiszámíthatóságot akarnak, mert ebből él a családjuk, s kiszámíthatóságot akar a feldolgozó, mert csak úgy működik a vállalkozása - fűzte hozzá az MTI szerint megjegyezve, hogy a meggyágazat jelenleg nagyon messze van ettől.

Ami van, az taszít

Szerinte az idén "az ágazat szereplői között volt dezinformáció, mellébeszélés, taktikázás, ködösítés, ami nem szolgálja a kiszámíthatóságot". Ez a fajta magatartás nem vonzza az új szereplőket az ágazatba, és taszítja a régieket. Az FM ugyanakkor a jövőben koordinálja majd az ágazatot, és nemzeti meggyprogramot dolgoz ki.

Jelenleg 15 ezer hektáron termelik a meggyet, a termés 60 százaléka befőtt, 30 százaléka frissen kerül a piacra, 10 százaléka pedig mirelitként. Ledó Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet és terméktanács elnöke szerint el kell érni, hogy a 4-6 tonnás hektáronkénti termésátlag 10-12 tonnára emelkedjék. Jelenleg - időjárástól függően - 55-85 ezer tonna meggy terem az országban, amelynek nagy részét befőtt meggyként szállítják Németországba.

Az öntözésre kell koncentrálni

A jövőben csak az öntözhető ültetvények telepítését szabad támogatni, mert csak az öntözés és a korszerű tápanyagpótlás alapozza meg a mennyiségi és a jó minőségű árualapot - hangoztatta az elnök. Szerint a jelenleginél sokkal több magyar meggyet értékesíthetnének mirelitként, de ahhoz beruházások kellenek.

Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke azt elemezte, hogyan lehetett két hét alatt 60, illetve 180 forint ugyanazon magyar meggy kilónkénti ára az idei szezonban. Ezután kiegyensúlyozottabb árviszonyokra van szükség a meggyágazatban.