Megújuló energiával válik önellátóvá a Hungrana

agrarszektor.hu
A teljes hő- és gőzenergia-igényét megújuló forrásból állítja elő a Hungrana Kft. egy most induló beruházás révén. A biomassza kazán 2018 végére megvalósuló bővítése 5 millió euróba kerül, ezzel a fejlesztéssel együtt az utóbbi tíz évben már 225 millió eurós beruházást hajtott végre a szabadegyházi központú, kukorica-feldolgozással foglalkozó cég.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

A Fejér megye szívében működő Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata. 1912-ben még melasz alapú alkoholüzemként alapították, ma viszont napi 3500 (vagyis éves szinten bő egymillió) tonna kukorica feldolgozását végzik a Szabadegyháza mellett lévő ipartelepen. Biomassza kazánjukban évente 60 ezer tonna szalmát és 12-15 ezer tonna napraforgóhéj-pelletet égetnek el, amellyel a technológiai hő- és gőzigényük kétharmadát képesek biztosítani. A most induló, és a jövő év végére megvalósuló bővítés révén azonban már a teljes energiaszükségletüket megújuló alapon fogják előállítani.

Az 5 millió eurós beruházásként megvalósuló biomasszakazán-bővítés alapkőletételére március 27-én került sor a Hungrana Kft. székhelyén. Az agrárpiaci minikonferenciával összekötött rendezvényt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki nemcsak a vállalat környezet iránti felelősségét emelte ki, de azt is, hogy kizárólag GMO-mentes magyar alapanyaggal dolgoznak. 2016-ban mintegy 16 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez adók és járulékok formájában.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mellett a rendezvény VIP vendégei voltak még: Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dr. Simon László Fejér megyei kormánymegbízott, Varga Gábor, térségi országgyűlési képviselő és Horváth István, országgyűlési képviselő, a Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

A sikereket fontos megünnepelni, hiszen ezek adnak erőt a további munkához, és a helytálláshoz az állandó versenyben - emelte ki a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Reng Zoltán az előadásában kitekintést adott a jelen és jövő aranyának nevezett kukorica piaci helyzetére. Míg három évtizede 450 millió tonna volt a globális termelés, mára ez 1 milliárd tonnára emelkedett.

Olyan növényről van szó, amely takarmányként kiváló fehérjeforrás, de ugyanakkor cukrok, keményítők, olajok is előállíthatók belőle.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Hungrana Kft. hosszú távon is stabil partnere lesz a gazdálkodóknak, jelenleg 5,5-6 százalékát adják a magyar élelmiszerexportnak, és a világ mindenkori kihívásaira állandó beruházásokkal válaszolnak majd a jövőben is. A biomassza kazán bővítésével nemcsak gazdaságosabban termelhetnek, de számottevő mértékben csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve a fosszilisenergia-felhasználást.

Reng Zoltán vezérigazgató (Hungrana)

A "zöldebbé" válást célzó fejlesztések 2012-ben kezdődtek, ekkor épült fel ugyanis az a biomassza erőmű, amellyel a Hungrana Kft. a szabadegyházi gyár energiaszükségletének 25 százalékát volt képes fedezni, így évente 50 millió köbméter földgázt tudott megtakarítani. A 3 milliárd forintos beruházást 2016-ban egy hasonló mértékű, újabb nagy projekt követte, a nyáron átadott üzemegységében kukoricarostból és egyéb fehérjében dús komponensből állítanak elő pelletált állati takarmányt. Idén tavasszal pedig a biomassza kazán bővítésével vált még hatékonyabbá a cég működése.

Mi a biomassza?
Azokat a növényi és állati eredetű anyagokat értjük alatta, amelyeket gőzkazánokban elégetve fűtőanyagként hasznosítanak. Mivel fosszilis energiahordozókat váltanak ki, általuk megvalósítható a fenntartható fejlődés. Megfelelő kezelés esetén a biomasszák megújuló energiaforrások, és általában egy éven belül újratermelődnek. Cseppfolyósítva üzemanyag is nyerhető belőlük, és mivel szénsemleges energiaforrások, a használatukkal ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények a fejlődésük során megkötöttek. A biomassza kazánok 400-600 kg tömegű bálákat képesek befogadni, amelyek búza-, tritikálé-, árpa-, rozs- és zabszalmából készülnek. Teljes kapacitás mellett egyszerre 25 bála ég a kazánokban, a felszabaduló hő pedig felforralja a rendszerben áramló vizet, így termel energiát.


Magyarországon 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés, és már ma 18-20 millió ember számára elegendő élelmiszer-alapanyagot állítunk elő - mondta előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója szerint a kertészet, az állattenyésztés, vagy éppen az öntözés fejlesztése további előrelépést eredményezhetnének, és ennek révén akár 25-30 millió ember élelmezéséről is gondoskodni tudnánk.

Nyilvánvalóan széles tehát az exportpiaci megjelenés lehetősége, viszont

van pár százezer hektárnyi olyan területünk, amely nem alkalmas élelmiszer vagy takarmány előállítására. Ezeknek az energetikai célú hasznosítása tehát nem vétek, akárcsak az évente keletkező 17 millió tonna növénytermesztési mellékterméké (kukoricaszár, szalma, szőlővenyige), amelyek kiaknázásával az országos energiafogyasztás érezhető hányada elégíthető ki.
Az alapkőletétel résztvevői (balról jobbra): Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Gyuricza Csaba mb. főigazgató (NAIK), Magyar Szabolcs műszaki igazgató (Hungrana) és Reng Zoltán vezérigazgató (Hungrana)

Az elmúlt öt évben 130 millió tonnával nőtt a világ takarmány-kibocsátása, és tavaly már meghaladta az 1 milliárd tonnát - elemezte a jelenlegi helyzetet Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Magyarországon ugyanakkor már 3-4 esztendeje stagnálás tapasztalható, a felhasznált 3,6 millió tonna takarmánynak viszont a 7 százalékát feldolgozóipari melléktermékek teszik ki, így a Hungrana és a hozzá hasonló vállalatok komoly szerepet játszanak a hazai fehérjeéhség csökkentésében. Kulik Zoltán szerint a szója teljes kiváltására nincs esély, de a kukorica-feldolgozás során keletkező CGF és DDGS megfelelő alternatívák lehetnek a takarmányozásban.


A cikk megjelenését a Hungrana Kft. támogatta.

 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. október 9. 11:31