A paradicsomot többnyire zölden szedik le a termőhelyén, mert így elviseli a hosszabb szállítást is. Mesterségesen érlelik, amitől szép pirossá válik, ám az íze szegényes lesz. Egyre többen teszik ezt szóvá, ezért a kutatók a gyümölcs (mások szerint: zöldség) genetikai állományának feltérképezése után most azzal kísérleteznek, hogyan lehetne ismét édesebbé varázsolni a pirosló termést.

A modern, vízízű paradicsomokat néhány éven belül édesebbek válthatják fel a boltok polcain. A szakemberek ennek érdekében 33 ízkomponenst különítettek el a tesztek során, majd meghatározták, mely gének felelősek a gyümölcs ízéért. A finomság leginkább a magasabb cukortartalommal hozható összefüggésbe, és az első kísérletek máris biztató eredményeket hoztak, hiszen 40 százalékos emelkedést sikerült elérni ezen a területen.

Mielőtt azonban kereskedelmi forgalomba kerülnének, évekig tartó vizsgálatokkal kell bizonyítani, hogy az ízletesebb paradicsomok egészségügyi kockázatok nélkül fogyaszthatók. Biztonsági okokból még a kísérleteket végzők sem haraphattak bele a gyümölcsökbe, vagyis csak az adattáblákból kiolvasható paraméterekből sejtik, hogy az újfajta paradicsomok valóban finomabbak lehetnek. Mindezzel együtt a cukortermelés "drága mulatság" a növény számára, hiszen nagyon sok energiáját emészti fel, ami a méret rovására megy. Egy tehát már most biztosnak tűnik: a paradicsom édesebb és nagyobb biztosan nem lehet egyszerre.

Alapvető problémát jelent, hogy a termelők a méretesebb, kerekebb, keményebb és pirosabb (utóbbiért a likopin a felelős) termést részesítik előnyben, míg a fogyasztók jobb ízt várnak el a megvásárolt árutól. Évtizedek kemény munkájába telt, hogy létrejöjjenek a mostani változatok, és most újabb hosszú éveket kell várni arra, hogy a régihez hasonló paradicsomok teremjenek a földeken. Magyarországon évente mintegy 110 ezer tonnát takarítanak be a gyümölcsből, hogy ketchup, ital, püré formájában, vagy lecsónak megfőzve, esetleg nyersen fogyasszuk el.

A jövő paradicsomának valószínűleg a C-vitamin tartalma is magasabb lesz. Az üvegházi (vagyis a természetes fényt nélkülöző) nevelés miatt ugyanis ez az érték is csökkent, a LED-lámpák terjedése azonban javított a helyzeten. Bizonyítást nyert, hogy az újfajta fényforrások erősítik a növény szöveteit, és megfelelő színspektrumban sugározva tápanyagban gazdagabb termést eredményezhetnek (a C-vitamin mennyisége akár harmadával is emelkedhet). A természetességet a jövőben a napkövető rendszerű LED-panelek is növelhetik.

Ígéretes kísérletek zajlanak a mag nélküli paradicsom létrehozására is, sokakat ugyanis éppen az aprócska szemek jelenléte riaszt el a gyümölcs fogyasztásától. Míg azonban a magnélküliség több növény esetében spontán mutáció eredménye, addig a paradicsomnál évekig tartó nemesítés következménye ez a változat. Az ilyen paradicsomokban magasabb az auxin nevű növekedési hormon szintje, ez ösztönzi arra a növényeket, hogy ne termeljenek magokat.