Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Az első tarlóhántás során a sekélyen elvégzett művelet csak részlegesen keveri be a talajba a tarlómaradványokat, a felszínen maradt szalma megvédi a talajt a kiszáradástól a keletkezett mulcsréteggel. Az elszóródott magvak kellő talajnedvesség mellett gyorsan csírázásnak indulnak, velük együtt a gyommagok egy része is kikel, így ezzel is csökkentve a készletet. A későbbiekben növényvédelmi szempontból is fontos lesz a tarló ápolása, mert
A csapadékos május és június után a virágzó növényeken szokatlanul sok pattanóbogarat lehetett látni. A kellően nedves talajba feltehetően sok tojást raktak, melyből a drótférgek már ki is keltek. Ezek a többéves fejlődésű kártevők már az ősz folyamán károsítani fognak a kalászos és repce vetésekben, de a legnagyobb károkat majd jövő tavasszal idézik elő a kapás kultúrákban. Az inszekticides vetőmagcsávázási lehetőségek alapos beszűkülése miatt minden termelő számára fontos lesz a talajlakó kártevőkkel való fertőzöttség táblaszintű ismerete, ahhoz, hogy időben fel tudjon készülni a talajfertőtlenítés nem éppen olcsó folyamatára.
A learatott őszi káposztarepce kártevői most éppen a vadon élő keresztes virágú gyomokon táplálkoznak, de mihelyt kikel az elszóródott repce- és mustármag, átköltöznek az árvakelésekre. A tarlók "feketén" tartásával megszakíthatjuk a táplálékláncot, és ezzel gyérítjük a kártevők sokaságát.
A tarlókon most lesz a legkiválóbb lehetőség a nehezen irtható évelő gyomnövények gyérítésére. Teljes terület vagy foltkezelés formájában a tarlón a legsikeresebb a mezei acat, a folyondár szulák, a fenyércirok vagy pedig az egyre jobban terjedő invazív gyomnövény, a selyemkóró irtása. Ne feledkezzünk el róla, hogy a tarlók ápolás nélkül gyomtengerré válhatnak, a parlagfű irtása folyamatos munkát fog adni. Elsősorban az utak mentén nem végzik el a rendszeres arankairtást. Ez a közútkezelők feladata lenne, de a hatósági ellenőrzés és szankció hiánya miatt nem foglalkoznak az egyébként kötelezően irtandó gyomnövénnyel.
Dr. Aponyi Lajos, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
