"Az én legnagyobb szomorúságom az, hogy a legfőbb döntéshozók sem tudják, hogy egy paprika előállításához mennyi szellemi és fizikai energia szükséges. Talán ezért van az, hogy a kertészet a töredékét sem élvezhette annak a támogatásnak, amit a szántóföldi növénytermesztés vagy az állattenyésztés kapott" - számolt be róla Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. vezetője, noha éppen idén üzemelhették be a részben támogatásból megépült palántanevelőjüket. Tény azonban, hogy a kertészetek más ágazatokkal összevetve - különösen a fóliaházak, üvegházak - eddig kevesebb pályázati forrásban részesültek. Az uniós csatlakozás óta 2016-ban fordult először elő, hogy kifejezetten ilyen célokra is megnyílt egy jelentős támogatási keret.

Fejleszteni muszáj

Az új palántanevelő üvegház építésére az Árpád-Agrár Zrt. is igényelt uniós támogatást, a fejlesztést a növekvő partneri kör tette szükségessé. Az új palántanevelő egyik értéke a fokozott higiénia, amit egyrészt az aljzatbeton, másrészt a zsilipelő-beléptető rendszer és a védőruha biztosít: sem a talajból, sem a ruhán, cipőn keresztül nem érkezhetnek be kártevők és kórokozók az üvegházba. Ez csökkenti a növény-egészségügyi kockázatokat és a védelem költségeit. Az esetek döntő többségében biológiai növényvédelemmel biztosítható a palánták jó kondíciója.

Csikai Miklós (Fotó: Végh László)

Fontos a kiegészítő fényforrás is, mivel így néhány órával előbb ébredhet a növény, és előbb is kerül ültethető állapotba. Versenyelőnyt biztosít a szentesi telephelynek, hogy a növényházakban termálvíz biztosítja a meleget. Az Árpád-Agrár Zrt. integrációjában összesen 20 termálkút üzemel, ez Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészeti üzeme. A szentesiek jelenleg 40 hektár üvegházat üzemeltetnek, melyből tízet az utóbbi öt esztendőben építettek.
Kiemelés: Az Árpád-Agrár Zrt. integrációjában összesen 20 termálkút üzemel, ez Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészeti üzeme.

Az üvegházakban a tápoldatozás, a fény, a pára, az árnyékolás automatikusan, előre megadott program szerint történik. Bár Csikai Miklós szerint egy jó kertésznek már a belépéskor is éreznie kell, hogy megfelelő-e a klíma az adott növénynek.
"Most paradicsomot nevelünk január végéig, azután paprika- és uborkapalánta kerül ide" - tudjuk meg.

A kisebb távolságon kívül a meleg víz, a napsütéses órák száma és a munkaerőköltség is versenyelőnyt kellene, hogy biztosítson a hazai cégnek a hollandokkal szemben. Mégis inkább versenyhátrányt érez a szakember.

Ledolgozandó versenyhátrányok

Csikai Miklós megemlít néhány területet, ahol biztosan hátrányban van a magyar kertész az európai versenytársakkal szemben. Az egyik a hazai ipari háttér, amely sosem volt olyan erős, mint a nyugat-európai. "Sajnos a közgazdasági feltételeink is mások. Azt látom, hogy a versenytársaknál a kormányzat minden módon - kedvezőbb energiaárakkal, adózással, hitelekkel - támogatja a termelőket. A lengyelek például nem árbevétel-arányosan, hanem hektáralapon adóztatják a termelést. A hollandokat a piac tehermentesítésével segítik, kiviszik az országból az árufelesleget. A németek az energiaárakon keresztül élveznek támogatást, az osztrákok pedig azért tartják fenn a versenyképtelen termelést, hogy a gazdákon keresztül a turizmust segítsék. A spanyolok 100 ezer hektárnyi fóliát húztak fel kormányzati segítséggel, hogy az országban tartsák a munkaerőt. Ha meg akarjuk őrizni a vidéket, akkor helyben kell bevételeket és infrastruktúrát teremtenünk, ez a lényeg" - sorolja Csikai Miklós, aki 2008 előtt 14 évig állt a Magyar Agrárkamara élén, tudja, mit beszél.

Ami a szakmai hátteret illeti, már jobb a helyzet, hiszen a bolgárkertészek csaknem 150 éves hagyományaiból is építkezünk, és a magyar tudás ma is versenyképes. Ahogy az elnök fogalmaz: az, hogy egy négyzetméteren 45 vagy 65 kilogramm paradicsom terem, elsősorban szakmai kérdés. Más területeken van még tanulnivalónk, de a hátrány behozható. Rendkívül fontos tényező a még elérhető munkaerő megbecsülése. Ma már nem lehet "kész" kertészt találni a munkaerőpiacon, ösztöndíjakkal kell támogatni a leendő dolgozó taníttatását, majd a betanítását is vállalni kell.

"Mindenkinek el kell mondani nemcsak azt, hogy mi a feladata a cégnél, hanem azt is, hogy miért, hogy értse a szerepét a folyamatban, és a sajátjának érezze az eredményeket. A másik, amit még sokan nem tudnak: a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Szentesen mindenki kertészkedik, de ha én nem adom kölcsön a magasnyomású üvegmosómat, akkor a szomszédra sem számíthatok, amikor nálam romlik el valami. Együtt viszont olyan technológiai nehézségeket is le tudunk győzni, amelyeket külön-külön nem tudnánk."

Csikai Miklós nemcsak beszél arról, hogyan kell partnerként kezelni az embereket, látszik a kölcsönös tisztelet a paradicsomszedők minden rezdülésén, amint közéjük lép. A cégvezető - több mint 50 év gyakorlattal a háta mögött - még talán ma is felvenné velük a versenyt paradicsomkötözésben. Nem pusztán munkaadó, a szakmát illetően is hatalmas tekintélye van.

Fontos a közös hang megtalálása (Fotó: Végh László)

Ritka adottság: termálvíz

Az elnök szerint a legfontosabb, hogy mindenkinek a helyi adottságokat kell a saját előnyére fordítania. Itt soha nem lesznek olyan hozamaink kukoricából, mint a dél-bácskai vagy hajdúsági 40 aranykoronás löszön, ők viszont nem versenyezhetnek velünk a termálvízre alapozott kertészeti termelésben. "Jövőre befejezzük az utolsó két, 50 éves üvegházunk lebontását, és újakat építünk ezek helyére is. Ezzel 20 hektárnyi zárt termesztőfelület teljes cseréje zárul le. Most 14-15 hektáron állítunk elő paradicsomot, ebből 5 hektáron koktélparadicsomot, ami két és félszer annyi munkát igényel, mint a normál. 6-7 hektáron palántanevelést végzünk, ez szolgálja ki a 40 hektárnyi hajtatófelületet. A 30 millió palántából a saját igényeken túl mintegy ezer hazai partnernek is jut, illetve minden 4-5. növényke a környékbeli országokban talál vevőre" - sorolja Csikai Miklós.

Az Árpád-Agrár Zrt. irányításával összesen 5000 hektárnyi termőföldet művelnek, 650 tejelő marha, valamint egy takarmánygyártó üzem is tartozik a cégcsoporthoz. A kertészethez szorosan csatlakozva működik az Árpád Biokontroll 2003 Kft. is, amelyik beporzó poszméhek és egyéb technológiai elemek forgalmazásával foglalkozik. Kapcsolt vállalkozásként működik a Csongrádbor Kft., amely 1994-ben kezdte meg a bortermelést a csongrádi borvidék szívében. Noha a kertészet csak 50 hektárt tesz ki, itt dolgozik a cégcsoport alkalmazottainak fele, 250 fő, és ez az ágazat biztosítja a vállalkozás jövedelmének döntő hányadát.

 - árulja el a cégvezető. Nyugat-Európa nem készült fel a 40 fokos melegekre, a spanyolok és a hollandok is nagy veszteségeket szenvedtek, hiszen hamarabb véget ért náluk a szezon, emiatt a zöldségágazatban szinte folyamatosan keresleti piac volt egész Európában. A vegán étrend térnyerése is rásegített erre. "A forint gyengesége elsődlegesen a költségeinket növelte, hiszen drágulást hozott az üzemanyagban, vetőmagban, műtrágyában, növényvédő szerben. Munkabéreink az elmúlt két évben nagyot növekedtek, és ezzel a jövőt illetően is terveznünk kell, ha a piacon akarunk maradni. Az árbevétel-növekedés a jelek szerint mégis bőven fedezi a többletköltségeinket, ami a további fejlesztésekhez is alapot ad." Csikai Miklós szerint így is csak annyi helyük marad a belső piacon, amennyit az importból ki tudnak szorítani.

A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.