A hazai gabonatermesztés helyzetéről beszélgetett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Ennek során beszélgettek például arról, hogy:

• A GOSZ-nak közel háromezer tagja van, akik 1,5 millió hektáron gazdálkodnak.
• A Kamarával és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve kukoricával, őszi búzával és őszi káposztarepcével végeznek posztregisztrációs fajtakísérleteket. A termelőknek nagy segítséget nyújtanak ezzel abban, hogy az ő körülményeik, sajátosságaik mellett melyik fajtákban érdemes gondolkodniuk. A kísérleteket olyannyira nem lehet befolyásolni, hogy az egyes fajták kódszámot kapnak, és az eredmények kialakulása után, közjegyző előtt bontják ki a borítékot, amely tartalmazza, hogy melyik számhoz melyik cég melyik vetőmagja tartozik.
• Petőházi Tamás szerint a koronavírus-járvány kapcsán a gabonatermesztők viszonylag szerencsések voltak. Már január közepétől érezték, hogy a kínai növényvédőszer-alapanyagok nem tudtak bejönni az EU-ba, így időben fel tudtak készülni. Kényszerűen érdekes gyakorlatok is születtek: volt, ahol nem engedték utazni a dolgozókat, hanem megszervezték a szállításukat, vagy amelyik gépet elég egy-két naponta tankolni, azokat nem vitték be a szántóföldről, hanem ott történt a műszakátadás.
• Az ágazatban nem a koronavírus okozta a legnagyobb gondot idén, hanem az aszály. Már a tél sem volt optimális, nem töltődtek fel vízzel a talajok, aztán jött a tízhetes szárazság - így mennek a növények az aratásba. Legjobban az őszi káposztarepce sínylette meg az aszályt. Az őszi búza és az árpa közül a hosszabb tenyészidejűeknek segített valamelyest a késői nagy esőzés. A tavaszi vetésű növényekről még nem lehet nyilatkozni biztonsággal, majd csak július második felében.
• Néhány hete még arra lehetett számítani, hogy június 20-a körül megkezdődhet az aratás, de a hűvösebb idő ezt kitolta. Bíznak abban, hogy aratás közben nem akasztja meg napokra a munkát intenzív esőzés.
• Az unión kívüli, főként az ukrán búza növényvédelmét jobban kellene felügyelni; vannak, akik 50 évesnél régebbi növényvédőszer-féléket használnak. Emiatt - azon túl, hogy magas az egészségügyi kockázat - jelentős versenyelőnyben van az ukrán búza.
• A hazai gabonaágazatban dinamikus fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, de a nyugat-európaihoz képest a magyar búza hektáronként 300-500 euró árbevétellel el van maradva, azaz még hatékonyabbá kell válni. Jelenleg a magyar termelők 10-155-a világviszonylatban is jó eredményeket hoz (hektáronként 11-12 tonna kukorica, 4-4 tonna napraforgó, repce, őszi kalászosból 7 tonna felett). A többieknek fejlődniük kell.
• Hazánk csak most kezdi utolérni a rendszerváltás előtti terméseredményeket, a következő évtized arról kell szóljon, hogy a többségnek emelnie kell a termésátlagokat. A víz szűk keresztmetszet, ezért is jó, hogy van egy hosszú távú öntözési program. Ahogy a generációváltással egybekötött technológiai fejlesztés is, de nem tisztán gépcsere, hanem előrébb mutató, a digitális agrárium felé tett lépések szükségesek.

A beszélgetés a Youtube mellett megtekinthető Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán is, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on. Győrffy Balázs korábban dr. Nagy Istvánnal, Éder Tamással, Jakab Istvánnal, Németh Istvánnal, Zászlós Tiborral, Csorbai Attilával és Mocz Andrással is beszélgetett a koronavírus magyar agráriumra, illetve élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásairól.