2020. október 22. csütörtök Előd

Hírek - Állat

A koronavírus magyar haltermelésre gyakorolt hatásáról beszélgettek a szakemberek

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Németh Istvánnal, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökével folytatott podcast beszélgetést a hazai halászati ágazatról, a halfogyasztásról, valamint a koronavírus-járvány hatásairól.
 
 

A beszélgetés során elhangzott:

  • A magyar haltermelés 80 százalékát a halastavi, a fennmaradó 20 százalékát az intenzív technológiák adják. Utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani.
  • A fogyasztó asztalára kerülő halak általában háromévesek. Leggyakoribb a ponty, ami ekkor 2-3 kilogrammos.
  • 30-50 hektár a jellemző halastóméret az országban. Nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában nagy szerepük van, számos állat eledeléül szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha erre kompenzációs forrásokat kapnának.
  • Az ágazat termeli meg azokat a halakat, amik az ország vizeibe kerülnek és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import élőhal – az állategészségügyi kockázatok miatt - nem telepíthető hazai horgászvizekbe.
  • Az étkezésihal-előállításból származó éves árbevétel 8,5-9 milliárd forint, ez az állattenyésztés összes árbevételének csak mintegy 1,5 %-a, azonban az ágazatnak ennél jóval nagyobb a jelentősége.
  • A hazai egy főre eső halfogyasztás 6,7 kg jelenleg, ez az utóbbi 3-5 évben több mint 10 százalékot emelkedett. Az EU-ban ez a mennyiség átlagosan körülbelül 20 kg. Kiugróan magas a fogyasztás például Izlandon és Japánban (70 kg/fő/év), illetve Portugáliában (60 kg/fő/év). Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb is a születéskor várható élettartam.
  • A hal rendkívül egészséges: sok szelént, foszfort, B6-, B12-vitamin, telítetlen zsírsavat tartalmaz.
  • Jelenleg a hazai halexport 5000-6000 tonna évente (főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki, jellemzően Lengyelországba, Ausztriába, Németországba).
  • A halfogyasztás hazánkban ünnepekhez kötődik, ezen kellene változtatni. Kisgyerekkorban kell megszerettetni a halat, marketingre van szükség, közösségi forrásból.
  • A koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra. 1500 ember dolgozik az ágazatban, az ő megélhetésüket biztosítani kell.
  • A HoReCa-szektor megszűnt, az exportpiacok bezárultak. Támogatásra vagy új értékesítési csatornákra van szükség.
  • 1100-1500 tonna hal „szorult be” a telelő tavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni.
  • Az ágazat kérte a MAHOP irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását.

A beszélgetés a Youtube mellett megtekinthető Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán is, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on. Győrffy Balázs korábban dr. Nagy Istvánnal, Éder Tamással és Jakab Istvánnal beszélgetett a koronavírus magyar agráriumra, illetve élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásairól. 

Címlapkép forrása:MTI/Czeglédi Zsolt

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu