Tolvajok tartják rettegésben a magyar gazdákat: visznek mindent, ami mozdítható

Tolvajok tartják rettegésben a magyar gazdákat: visznek mindent, ami mozdítható

Bõle István
Habár az időjárás folyamatosan megnehezíti a gazdák életét, és gyakran kiszámíthatatlanná teszi a termelést, nem csak ezzel a problémával kell szembenézniük a növénytermesztőknek és állattartóknak. A tolvajok ugyanis hol többen, hol kevesebben, még mindig ott vannak a földeken, ráadásul az utóbbi évtizedben a vadkár mértékét sem sikerült csökkenteni az országban. A tolvajok és állati kártevők okozta veszteségek enyhítésére nem lehet ma biztosítást kötni, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a növénytermesztő és az állattartó kénytelen állni a számlát.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Nem egyszerű megvédeni a tolvajoktól a borsó vetőmag ültetvényeket. Ezt a növényt akkor aratják (éppen ezekben a napokban), amikor a hüvelyek megszáradtak és a magvak víztartalma is 10 százalék körülire csökkent. A tolvajok ideje egy-másfél hónappal korábban jön el, akkor, amikor még zöld a termés, ám a magvak már elérték legnagyobb térfogatukat.

Zoványi György, a Mezőfalvai Zrt. növénytermelési igazgatója az Agrárszektornak elmondta, nem tudni, hogy veszélyhelyzetben több szabadidőhöz jutottak a tolvajlásra hajlamos emberek, avagy többeket hajtott most a bevételi kényszer, de szervezett csapatok jöttek a földjeikre. 

Éjjel és nappal is rengeteg munkája volt a rendészeinknek. A mi alkalmazottaink nagyon sok segítséget kaptak a szomszédos településeken szolgáló rendőröktől is. Szükség volt erre az összefogásra, mert szervezett csapatok érkeztek, kis teherautókkal, személygépkocsikkal. Míg egy-két kaszás vágta a növényt, addig a táblák melletti bokrosokban, fák alatt a társaik (általában asszonyok és gyerekek) tépték le a hüvelyeket a szárakról

- tette hozzá Zoványi György. 

Ezt a fajta borsót nem étkezésre szánják, más a növényvédelme, és mások a permetezés szabályai is. A növénytermelési igazgató kiemelte, a borsótáblák körül minden út mentén, szinte száz méterenként helyeznek el "Mérgezett terület" feliratú táblákat, ez mégsem elegendő az elriasztáshoz. Az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy az elcsípett elkövetők közül már többen elárulták, hogy nem saját fogyasztásra szánták a borsót, a cégtől ellopott, emberi fogyasztásra egyáltalán nem alkalmas termést, piacokon és aluljárókban próbálják meg elsózni.

Hirják András, a Mezőfalvai Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese tudatta portálunkkal, hogy a rendészeik következő nagy feladata majd kukoricaaratás előtt lesz, az utóbbi években ugyanis az érett csöveket viszik el a tolvajok, tüzelőnek. Az is előfordult már, hogy száz métereket ment a kombájn anélkül, hogy a tartályában mag került volna. Hirják András megemlített egy korábbi esetet is, amikor a vasútállomás rámpáján felhalmozott cukorrépából tűnt el nagy mennyiség. Akkor meglettek a tolvajok. Az egyik településen, több portáról nem kevesebb, mint 30 tonna répát szállítottak vissza a depóhoz. Azt senki nem tudja, mi volt a tolvajok célja ezzel a hatalmas mennyiséggel, ez a növény ugyanis sem megfőzve, sem nyersen nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ráadásul akkora állatállománya sem volt a tolvajoknak, hogy ekkora mennyiséget belátható időn belül takarmányozásra tudtak volna fordítani.

Ugyanakkor nemcsak emberek dézsmálják a mezők értékeit. A Sárréten a korábbi években milliós károkat okoztak az átvonuló vadludak is. Ennek a tájnak a sajátossága, hogy hóolvadás és a kiadós tavaszi esők idején víz önti el a rétek alacsonyabban fekvő részeit és a zsombékosokat is. Ezeken egy-két éjszakára megpihennek a vonuló vízimadarak, aztán reggel első útjuk a szomszédos szántóföldre vezet, ahol bármilyen zöld növény lecsipegetnek. Mivel egy csapathoz több ezer madár tartozik, képesek akár 15-20 hektáros éppen szárba szökkenő búzát, földből frissen kibújt kukoricát, de napraforgót és repcét is tarra, csonkra legelni, ezzel pedig milliós károkat okoznak a gazdáknak. Jó hír ugyanakkor, hogy idén elmaradt a mezők ilyen jellegű pusztítása, az aszály miatt ugyanis nem teltek meg vízzel a mélyedések, és így nem volt leszálló helyük a vonuló ludaknak.

Több extrém eset is történt már ezen a környéken, négy évvel ezelőtt ugyanis csókák ölték meg a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. újszülött húsmarha borjait. A gazdaság rideg tartásban neveli ezeket az állatokat, ezért a borjak is a tavaszi legelőkön jönnek a világra. A legelő mellett, egy fasorban körülbelül 50 csókapár rakott fészket akkoriban, a gondozók pedig megdöbbenve vették észre, hogy a fekete madarak megtámadják a néhány órás kis négylábúakat. Ugyanezen a területen öltek már meg fiatal borjakat csapatban támadó aranysakálok is, amelyek mostanában egyre több térségben jelentenek veszélyt a haszonállat-állományra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?