2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Véget ért egy korszak a magyar agráriumban: teljesen új világ kezdődik

agrarszektor.hu
Az agrár- és élelmiszeriparban már nem lesz visszarendeződés, a világ fejlődik, előre megy, ami azt is jelenti, hogy eljön az agrobiznisz kora, és a jövőben már nem fog beleférni, hogy valaki ne hatékonyan, fejlesztések nélkül gazdálkodjon - jelentette ki Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember beszélt arról, hogy a magyar agráriumból jelenleg több mint 500 milliárd forint forgótőke hiányzik, jövőre pedig egyre kevesebb gazda fog inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják költségeiket, ami a hozamok csökkenéséhez vezethet, de kitért arra is, hogy valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám idén Magyarországon, ami 2023 elején tetőzhet majd.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az idei aszály súlyos - egyes becslések szerint legalább 1000 milliárd forintos - kiesést okozott a növénytermelőknek, miközben az inputkiadások drasztikusan nőttek. Hasonló körülmények között gazdálkodnak az állattenyésztők is, akiknek szintén jelentős költségemelkedéssel kell szembenézniük, bár az is tény, hogy a felvásárlási árak is nőnek. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjúban kifejtette, hogy ritkán látott hektikus helyzetben van jelenleg a magyar agrárium, ugyanakkor, mivel nagyon sok aliparágról lehet beszélni, az egyes ügyfelek helyzete eléggé eltérő. Azoknál a növénytermesztőknél például, ahol volt produktum idén, köszönhetően az extrémen megnőtt gabonaáraknak, még a magas inputárak mellett is meg tudott maradni a jövedelmezőség.

Ezzel szemben, ahol nem volt megfelelő mennyiségű vagy minőségű áru, ott pénzügyileg nagyon gyenge évvel kell számolni, sőt véleményem szerint olyan gazda is van, aki zéró eredménnyel fejezi be 2022-őt

- jelentette ki Hollósi Dávid.

A szakember beszélt arról is, hogy az állattenyésztésben az abrakfogyasztóknál tavasszal volt egy veszteséges időszak, amikor már nagyon magasak voltak a takarmányköltségek, az átadási árak azonban még nem követték ezt le, ám mostanra a piac már elkezdte megfizetni a sertés és a baromfifélék árát. A tejágazat az árakat tekintve viszonylag zökkenőmentesen teljesít jelenleg, jó átvételi árakkal lehet számolni.

A kertészeti ágazatról elmondható, hogy az üvegházban termesztők nincsenek rossz helyzetben, ami részben annak köszönhető, hogy - szemben a nyugati versenytársakkal - a magyarországi kertészetek termálvízzel fűtenek. A holland, lengyel és német termelőknél ezért van is költségnövekedés, ellentétben a szektor hazai szereplőivel, akik így még talán az exportpiacokra is tudnak árut juttatni, ezáltal jó jövedelmezőségi helyzetbe hozhatják magukat. A szántóföldi zöldségtermelőket is érdemes megemlíteni, hiszen ott, aki nem tud öntözni, annak biztos, hogy az aszály teljesen tönkretette az idei termését - mutatott rá Hollósi Dávid, hozzátéve, hogy nagyon eltérő ágazatonként és üzemenként is, hogy milyen jövedelmezőséggel lehet számolni. Az biztos, hogy az egyes termelők között hatalmas szórást lehet majd látni.

Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései - hitelmoratórium, kamattámogatás - kapcsán az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy ezek inkább úgynevezett ki nem kényszerített intézkedések, amelyek a termelési kedv fenntartása érdekében születtek. A hitelmoratóriumba például legfeljebb csak a termelők egynegyede lépett be, és jellemzően azokkal a termékekkel, amelyek már támogatottak. A kamattámogatás szerepe jelentősen csökkent az utóbbi időben, hiszen elképesztően magasak az irányadó kamatok.

Jelenleg az a legnagyobb probléma a szektorban, hogy nincs NHP. Az ágazat fejlesztéséhez, illetve finanszírozásához ez volt a legjobb megoldás, mert nem támogatott hitelnek minősült, de nagyon alacsony kamatszinten, hosszú távon tudta finanszírozni az agráriumot. Ez most kiesett, így az ügyfélnek két lehetősége maradt: piaci alapon, majdnem 20%-on finanszírozni a vállalkozását, vagy találni egy kamattámogatott terméket, de azzal meg pillanatok alatt „megeszi a keretét”. Azt azért érdemes kiemelni, hogy a mezőgazdaságnak sok jó éve volt, így van jövedelemtartalék, ami azt jelenti, hogy az ágazat rövid távon jobb esélyekkel tud talpon maradni

- mondta Hollósi Dávid.

Az idei veszteségeket és bevételkieséseket illetően a szakember elmondta, hogy minimum 500 milliárd forint, de véleménye szerint már ennél is több forgótőke hiányzik most a magyar agráriumból. Ezt a hiányt három forrásból lehet pótolni, az első, amit az ágazat megtermelt az elmúlt 10 évben, abból az önerőből vissza kell forgatni a gazdálkodásba, amennyiben nem fektette be tartós eszközökbe a gazdálkodó. A második a támogatási rendszer, amiben a kifizetések - költségvetés nehéz helyzete ellenére október 15-én - megkezdődtek, a harmadik pedig a bankszektor, jelenleg ugyanis nagyon drága finanszírozni ezt a hiányt, jövőre tehát komoly prés alatt lesz az ágazat, ha meg akarja finanszírozni az évét.

Az biztos, hogy a következő időszakban egyre kevesebben fognak inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják a költségeiket. Ennek következménye lehet az, hogy a hozamok is csökkenni fognak, és ha még egy ilyen aszályos év jön, akkor tényleg komoly jövedelem-visszaesés, és akár még gazdasági, pénzügyi problémák is felmerülhetnek a termelőknél

- figyelmeztetett Hollósi Dávid.

Az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. tervezett jogi fúziójával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az egyesülés a külső szemlélő számára már nem hoz különösebb változást az agrárhitelezésben, azok a lépések ugyanis, amelyeket ezzel kapcsolatban terveztek, már megtörténtek. Mostanra egységes irányítás alá került az ügyfelek kiszolgálása, és összefésülték az üzletágban a legkisebb őstermelőktől a legnagyobb agrobiznisz cégig mindenkit, szegmenseket képzünk méret alapján. Jelenleg azzal kell együtt élni, hogy magas kamatkörnyezet van és hiányzik a forgótőke, ez utóbbit pedig a bankszektornak valamilyen szinten pótolnia kell.

Az biztos, hogy jövőre nem a beruházások, illetve nem is a tízéves hitelek éve jön majd, a gazdaságok célja inkább a termelés megfinanszírozása lesz, legyen az növénytermesztés, állattenyésztés, gabonakereskedelem vagy takarmánygyártás - mutatott rá Hollósi Dávid, kiemelve, hogy mindenhol azt látni, hogy pluszforrás kell a gazdálkodás fenntartásához. A szakember ugyanakkor kifejezte azon reményét, hogy jövőre lesz olyan támogatott termék, ami nem minősül támogatottnak, vagy a kamatszintek elkezdenek majd csökkenni az inflációval együtt, mert ezek egy, a mostaninál jóval kellemesebb környezetet hozhatnának. Tény azonban, hogy nagyon sok dolognak össze kellene jönnie egyszerre 2023-ban ahhoz, hogy problémamentes éve legyen a magyar agráriumnak.

Az orosz-ukrán háború hatásaként kialakult energiaválság nemcsak a felhasznált inputok, hanem a közvetlen működéshez felhasznált energiahordozók árát is az egekbe lökte. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan csökkenthetik leghatékonyabban ezeket a drasztikus költségnövekedéseket a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cégek, Hollósi Dávid emlékeztetett, hogy Magyarországon volt 2013 és 2021 között legalább nyolc olyan jó év, amikor bőségesen rendelkezésre álltak azok a források, - vissza nem térítendő támogatás, hitel - amelyekből lehetett fejleszteni. Így aki akkor akart, az biztosan beruházott, aki pedig nem foglalkozott ezzel, az most nagyon nehéz helyzetben van.

Jelenleg az energiahatékonyság javítása látszik az egyetlen megtérülő beruházásnak, viszont ezt egy magas kamatszint mellett, magas inflációs környezetben kell megtenni, amihez már nagyon nehéz alkalmazkodni. A bankok kockázati étvágya is csökkenni fog, és most is már csak akkor tud hiteleket felvenni az ügyfél fejlesztésre, beruházásra, ha nagyon hatékonyan gazdálkodik

- mondta Hollósi Dávid.

A Magyarországon is tapasztalható durva élelmiszerdrágulást illetően az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy ami most látható az élelmiszerárakban, az gyakorlatilag egy átárazódás, ugyanis megjelentek az energia- és a termelési költségek a termékekben is. Többek között az idei alacsony terméshozamok miatt valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám Magyarországon - mondta ki Hollósi Dávid, aki arra számít, hogy ez valamikor a jövő év elején tetőzhet majd.

Ez azt jelenti, hogy az árak növekedése lassulni fog, esetleg meg is áll, de olcsóbbak már biztosan nem lesznek az élelmiszerek. Az elmúlt egy évben 40%-os élelmiszerár-infláció volt, ami termelői oldalról indokolt is, hiszen ennyivel biztosan növekedtek a költségek. Még egy ekkora mértékű emelkedés az árakban már nem lesz, de sok múlik azon, hogy jövő tavasszal milyen energiaárak, illetve kínálati és keresleti piac lesz. Ugyanakkor azt gondolom, hogy jó pár olyan termelő lesz Magyarországon, aki abbahagyja vagy látványosan visszafogja majd a termelését

- mondta Hollósi Dávid.

Az agrár- és élelmiszerpiacon tapasztalható átalakulások kapcsán a szakember elmondta, hogy most már biztosra lehet venni, hogy a változásokat nem követi majd visszarendeződés, hiszen a világ fejlődik, előremegy, ami azt is eredményezi, hogy hamarosan eljön az agrobiznisz kora. Az agrárium és az élelmiszeripar egy üzlet, a jövőben már nem fog beleférni az, hogy valaki nem hatékonyan és üzletszerűen, valamint fejlesztések nélkül, a világtrendek követése nélkül gazdálkodik. Már 2022 is megmutatta azt, hogy ennyi forgóeszközt csak az fog tudni előhúzni, akinek van egy bizonyos üzemmérete, illetve hatékonysága. A szakember most egy trendfordulóban van a világ, ilyen pedig körülbelül csak 20 évente van.

Az elképesztő piaci-gazdasági változások közepette egyre markánsabbá és nyomasztóbbá válnak az agrárszektorban a klímaváltozás következményei is, ezért mind erőteljesebben merülnek fel a fenntarthatósági szempontok és követelmények. Hollósi Dávid szerint a jövő agrárfarmjainak már a korszerűségi, az ESG, valamint a hatékonysági elvárásoknak kell megfelelniük. Emellett fontos az okszerű gazdálkodás, vagyis azt kell termelni, amire a piacnak szüksége van. A jövőben inkább termékpályákban kell majd gondolkodnia egy gazdaságnak, és azon belül specializálódni.

A gyors alkalmazkodóképesség szintén elengedhetetlen lesz a jövőben, egy farmnak úgy kell hatékonynak lennie, hogy minden alapanyagát feldolgozza, üzemi veszteség nélkül, és nagyon energiahatékonyan. Az elmúlt 100 évben rendkívül pazarlóan bántunk az energiával, az orosz-ukrán háború és a klímaváltozás azonban elhozta az olcsó energia korszakának a végét

- húzta alá Hollósi Dávid.

(A cikkben található képek forrása: Takarékbank)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?