Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nemrég felkavarta az állóvizet azzal, hogy arról beszélt a parlamentben, hogy az árstopok összességében nem csökkentik, hanem emelik az inflációt. Ez a kijelentés szembement a kormány addigi kommunikációjával, amely szerint az árstopok csökkentik az inflációt - írta meg a Portfolio. Az MNB elnöke mondta, hogy nem kellene visszatérni a szocializmusba az árstopokkal. Ezt követően a jegybank kiadta a szakember prezentációját, amely azt bizonyította, hogy összeségében jelentős mértékű áremelkedést hozott az üzemanyag- és élelmiszerárstop. Ez azért is volt meglepő, mert a jegybankelnök szavai nemcsak a kormány álláspontjával álltak szemben, hanem a jegybank korábbi elemzésével is.

Ezt követően Balatoni András, az MNB igazgatója írt arról, hogy az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak. Ezen utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve elérhették a 3-4 százalékpontot - emelte ki a szakember. Szerinte kedvező fejlemény, hogy a benzinár-sapka kivezetésével a piaci verseny ismét erősödhet.

Az élelmiszerek esetén is megfontolandó az ársapkák lehető legkorábbi kivezetése, mivel a piacok tartós torzulása a kiskereskedelmi árak növekedését, a hazai élelmiszeripar versenyképességének további csökkenését eredményezheti

- írta Balatoni András.

A jegybanki megállapításokra a kormányzat is reagált. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai szerint a sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban.

Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük

- írta Gerlaki Bence és Bókay Márton.

Szerintük az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. Mint fogalmaztak, a hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Szerintük azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.

Mit mondanak a kérdésben az agrárvezérek?

Egyebek mellett az élelmiszerár-drágulásról szólt a Portfolio Alapvetés friss podcastje, amelyben agrárgazdasági csúcsvezetőkkel vitattuk meg a kérdést. A beszélgetés a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten és itt, a cikkbe ágyazva is meghallgatható.