Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Az idei év augusztusáig eddig 139 esetben büntetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a kiszabott bírság összesen 6,6 millió forint volt. Tavaly ugyanezen időszakig 5,7 millió forint volt a bírság, így idén is várható még jelentős emelkedés. Tavaly ugyanis összesen 127,5 millió forint bírságot rótt ki a Nébih a parlagfűvel fertőzött területek miatt - írta meg a Világgazdaság. A hatóság a portál megkeresésére elmondta, hogy ezeket a bírságokat elsősorban a külterületen található gyomnövények miatt szabták ki. A növényvédelmi bírságok összege 2021-ben 15 ezer és 150 ezer forint között mozgott. Egyébként a 2008 óta érvényben lévő rendelet szerint, akinek a földjén vagy az telkén parlagfűvel borított területet találnak, az 15 ezer forinttól akár öt millió forint közötti összegre is bírságolható.
Nem lehet pontosan megmondani, hogy Magyarországon hány hektárnyi területet borít az emberek milliónyinak életét megkeserítő gyomnövény. A parlagfűvel borított területek nagysága nem egy állandó érték, a terület hasznosításától és az időjárástól függően folyamatosan, akár napról-napra változik - írta a Nébih. Parlagfű szinte mindenütt előfordulhat, a mezőgazdasági területeken a leggyakoribb gyomnövénynek számít, de minden egyéb helyen is burjánzik. A legtöbben gyomként és allergén növényként tekintenek rá, de vannak, akik szerint gyógynövényként is alkalmazható.
A Nébih szerint a leginkább fertőzött területek évről évre ugyanazok. A parlagfű a laza homokos talajt kedveli, így elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyék tekinthetők a legfertőzöttebbnek, de ahol jelentős a mezőgazdasági művelés, mindenütt sok a parlagfű. A nagy összefüggő erdőségekkel rendelkező megyékben jobb a helyzet, ilyen helyeken nem él meg ez a gyomnövény.
- jelentette ki Nékám Kristóf, allergológus.
A szakembere beszélt arról is, hogy a betegek a nyári hónapokban csak antihisztaminra 5-6 milliárd forintot is költenek. A parlagfű azért tudott megtelepedni Magyarországon, mert ideális természeti körülményeket talált, ugyanakkor nincs természetes ellensége, ami alacsony szinten tartaná az állományát. Nagyon jó alkalmazkodóképességű, szívós növény, elviseli a szélsőséges időjárási körülményeket, a talajban több évtizedig, akár 35-40 évig is csíraképes. Az utóbbi években azonban felcsillant egy reménysugár: előbb Európában, majd 2020 őszén Magyarországon is felbukkant egy ízeltlábú, ami - kedvező esetben - a parlagfű elleni hatékony biológiai védekezés kulcsát jelentheti, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Ez a bogár lehet a parlagfű elleni csodafegyver: már Magyarországon is terjed
Jelenleg extrém magas Magyarországon a parlagfű koncentrációja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint az egész országban másod- és harmadfokú riasztás van érvényben. Nékám Kristóf szerint az allergiások számára az úgynevezett immunterápia jelenthet hosszabb távon megoldást, az eljárást alkalmazók 80-85%-a 2-3 év alatt tünetmentessé válik, a terápia finanszírozása önköltséges, 30-50 ezer forint között alakul.
