Hazánkban három fő pollenszezon van. A fák virágzásával kezdődik, januártól májusig tart a tavaszi pollenszezon, amiért a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán pollenjei tehetőek felelőssé. Az áprilistól július közepéig tartó, késő tavaszi és kora nyári szezonban a fűfélék, csalánfélék, útifű okozza a legtöbb tünetet - írja a HelloVidék. A július közepétől októberig tartó nyár végi és őszi pollenszezon növényei a parlagfű, fekete üröm, libatopfélék, disznóparéj. Ugyanakkor vannak olyan allergének is, amelyek egész évben, szezonalitás nélkül előfordulnak, mint a poratkák, illetve az állati szőrök - árulta el Dr. Mihályi Lilla, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának allergológus és bórgyógyász főorvosa.

Durva bírság járhat ezért a magyar kertekben: sokan nem tudják, pedig tilos

Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.

A pollenallergia leggyakoribb tünetei a szénanátha, az allergiás kötőhártya gyulladás és az allergiás asztma. Szénanátha esetén vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szájpadviszketés, alvászavar a vezető tünet. Allergiás kötőhártya gyulladásnál szemhéjviszketés, szemhéjduzzanat, könnyezés keseríti meg a betegek mindennapjait. A legsúlyosabb panaszokat az allergiás asztma okozza, nehézlégzéssel, köhögéssel, sípolással vagy akár fulladással is járhat. Meg kell említeni még az orális allergia szindróma tüneteit is, amely pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek (elsősorban zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak) fogyasztásakor jelentkező ajak, nyelv, torok területén érzett bizsergés, viszketés, duzzanatot okoznak. Ennek az alapja az étel-pollen keresztreakció. Magyarországon a legtöbb és legkifejezettebben jelentkező panaszokat a betegeknél a fűfélék és a parlagfű okozzák

- mondta el a szakorvos.

Óriási ellenőrzés indult Magyarországon: ezt a piacok, termelők sem ússzák meg

Az ellenőrzést nem a minél több büntetés beszedése, hanem a szemléletformálás, a szabálykövetés érdekében szervezik.

Durva bírsággal gátolná a Nébih a gaz terjedését

Tavaly, 2022-ben 57 estben bírságoltak meg belterületi ingatlantulajdonosokat a parlagfű miatt, egy átlagos növényvédelmi bírság 46 ezer forintot tett ki. A Nébih közlése szerint a legmagasabb büntetés összege pedig 50 000 forint volt. Összesen 2 627 000 forintnyi csekket küldtek ki országszerte a belterületeken, külterületen pedig az összesen 1394 db bírsághatározat összesen 71 253 000 forintjába került az érintetteknek.

A parlagfű megjelenése és elterjedése nem egy állandó értéket mutat, hanem térben és időben dinamikusan változik, a terület hasznosításától és az adott év időjárásától függően. 2022-ben országosan nagy különbséget figyeltünk meg a parlagfű nagyságában és a fertőzöttség mértékében, elsősorban a csapadék mennyiségének alakulása miatt. Az aszállyal sújtott területeken a parlagfű sem tudott olyan mértékben felszaporodni, mint a korábbi években, ezért ezeken a területeken kevesebb esetben indult hatósági eljárás

- ismertette a hatóság.

Ugyanakkor a bejelentett területek nagysága - különösen a belterületet érintően - nő, mivel a lakosság egyre gyakrabban használja a Parlagfű Bejelentő Rendszert. A belterületen lévő eljárások száma 2022-ben csaknem duplájára emelkedett a 2021. évhez képest, azonban ezek száma még így sem tekinthető számottevőnek.

Sokan hibáznak gyomirtáskor: ezek lehetnek a legnagyobb buktatók

Elárulta a kertészmérnök, mi a teendő, ha ellepik a kertünket az ádáz gyomnövények.

Változott a szabályozás, egész évben kötelező irtani

A korábbi szabályozás szerint a földhasználó csak az adott év június 30-áig volt köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, a hatályos szabályozás szerint viszont a parlagfű elleni védekezés egész évben fennálló kötelezettség. A hatályos jogi szabályozás értelmében (221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet) a földhasználó egész évben köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A hatóság ellenőrzi a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartását. A helyszíni ellenőrzés elvégzése belterületen a jegyző, külterületen a kormányhivatal, mint ingatlanügyi hatóság feladata.

Ha a közérdekű védekezés elrendelése és a hatóság általi végrehajtatás ideje között a földhasználó nem végzi el a parlagfű mentesítést, akkor azt a hatóság a vállalkozóval végezteti el. Ennek költségei a földhasználót terhelik. Ha az adott részen a gyomnövény-fertőzöttség mértéke meghaladja a 30 százalékot, a kultúrnövény tőszámától függetlenül minden esetben le kell kaszálni a területet - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatásából.

Szuperhatékony módszer a kertbe: ezzel örökre száműzheted a kártevőket

Egyes állatok a kert legjobb növényvédelmi szakdolgozói, segíthetnek a kártevők távol tartásában.

Ötmillió forint is lehet a kiszabott bírság

A védekezést elmulasztó földhasználókkal szemben - a felvett jegyzőkönyv alapján - a növényvédelmi hatóság jár el, és szabja ki a bírságot, amelynek mértéke az ingatlan elhelyezkedésétől, a terület nagyságától és a fertőzöttség szintjétől függ.

A bírság összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. Ha a hatóság végezteti el a közérdekű védekezést (kaszálás), annak költségei is a földhasználót terhelik.

A parlagfű-mentesítés nemcsak a gyomnövény mezőgazdasági, nemzetgazdasági kártétele miatt fontos, hanem azért is, mert pollenje a lakosság mintegy 20 százalékánál egészségügyi problémát okoz. Az allergia hazánkban a negyedik legfontosabb nem fertőző betegség, jelentősen befolyásolja a mindennapi életvitelt, csökkenti a teljesítőképességet.