Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2022-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 95 ezer hektár volt, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (246,1 ezer hektár), Hajdú-Bihar (197,3 ezer hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (184,5 ezer hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg (181,8 ezer hektár) megyékben számoltak, egyenként mintegy 8,5-11,5% részesedéssel. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Mivel azonban a jelentés május közepén készült, ezért mostanra már elmondtható, hogy a magyar termelők valamennyi tavaszi vetési munkával végeztek.
2022. május 14-ig a tavaszi gabonafélék vetése az előirányzott terület mintegy 99,3%-án fejeződött be, kedvezőbb arányban az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes gabonafélék vetése a vizsgált időpontban a köles és a szemes cirok kivételével elérte vagy megközelítette a 100%-ot. A tavaszi árpa 28 ezer hektárnyi tervezett területén a vetési munkák 96,4%-át már elvégezték. A zab vetésterülete 22,9 ezer hektár az idén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye kivételével a gazdák teljes egészében végeztek az előirányzott munkákkal.
A szemes cirkot 21,7 ezer hektáron tervezték vetni, a jelentés időpontjáig 20 ezer hektáron fejeződtek be a tavaszi mezőgazdasági munkák. A tavaszi búza 7,1 ezer hektáros előirányzott területének 99%-án, a hibrid kukorica 24,3 ezer hektáros tervezett területének 98,4%-án végezték el a vetést a vizsgált időpontban. A jelentés időpontjában, közel 99,6%-os készültségnél a kukorica vetésterülete 1 millió 48 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 1 millió 53 ezer hektár vetésterületének 25,1%-a az Észak-Alföld, 22,4%-a a Dél-Alföld és 17,9%-a a Dél-Dunántúl régióban található. A napraforgó vetése a befejezéshez közeledik, 99,9%-on állt, bevetett területe 693,5 ezer hektár, ami 551 hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület csaknem egyharmada (31%) az Észak-Alföldön, közel egynegyede (23%) pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el.
A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 5,5 ezer hektár, melynek egyharmada az Észak-Alföldön terül el. A szója tervezett területe 61,1 ezer hektár, vetését 60,7 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete 7,8 ezer hektár volt 2022-ben és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. Zala megyében a burgonyával bevetett terület némileg meghaladta az előirányzott terület nagyságát.
A lucerna telepítése a 2022-es évre tervezett 65,6 ezer hektáros területen majdnem befejeződött, készültsége országos szinten 90% feletti. A cukorrépa területe 9,7 ezer hektár, melynek 99,6%-án fejezték be a vetést május 14-ig. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (24,8%), a Közép-Dunántúlon (23,8%), a Dél-Alföldön (20,9%) és a Nyugat-Dunántúlon (20,8%) terülnek el.
A zöldségfélék területe a jelentések szerint várhatóan 54,1 ezer hektár lesz, melynek több mint harmada Hajdú-Bihar megyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 29,5 ezer hektárt, a zöldborsóé 16,8 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat a legnagyobb mértékben (100%-os arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 3,1 ezer hektár, amely főként Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódik. A jelentések szerint a vetés 78,5%-át fejezték be május közepéig.
A vetések tehát mostanra befejeződtek, ám a csapadékhiány még mindig komoly problémát jelent. Noha májusban és júniusban voltak esőzések, ezek mértéke és a lehullott csapadék mennyisége még mindig elmarad az optimális szinttől, a talajok kiszáradása miatt pedig különösen nagy szükség lenne lassú, áztató esőkre.