Hatalmas aszály sújtotta idén Magyarországot, augusztus végéig mintegy 1,3 millió hektár szántó- és ültetvényterületre jelentettek aszálykárt a termelők. A hosszú csapadékhiányos időszak meglátszik a terméseredményekben, a vízhiány negatív rekordokat hozott a nyári aratáskor, és már most világosan látszik, hogy óriási a terméskiesés az őszi betakarítású szántóföldi kultúráknál is.  Már látszott, hogy az Alföldön a csapadékhiány miatt nagy a baj, a gabonák a Dunántúlon még kisebb mértékű vízhiánytól szenvedtek, ott jobb lett a termés. De amikor a kukoricának és a napraforgónak lett volna szüksége az esőre, addigra már a Dunától nyugatra is olyan mértékű lett a vízhiány, hogy a termés döntő hányada már biztosan odaveszett - írja a Világgazdaság. 

Ez lehetne Magyarország sikernövénye: így turbóznák fel a termelését

A termelés korszerűsítésével komolyan bővülhetne a magyar napraforgó-előállítás.

Az aszálykárt szenvedett termelők közül sokaknak szerepelhet a tervei között, hogy jövőre az aszályt jobban tűrő fajtákat vet, de vannak olyanok is, akik alternatív növények termesztésén is gondolkodnak. Ez persze nem könnyű döntés, mivel számos szempontot kell vizsgálni, köztüktöbbek között azt, hogy alkalmas-e a terület a kiszemelt növény termesztésére, valamint, hogy a piac mennyire lehet vevő rá, lehet-e gazdaságosan termelni egyáltalán. Mindent figyelembe véve van egy reménytelinek tűnő növény, méghozzá a Nyugat-Afrikában őshonos fonio. A fonio egy gabonaféle, amit Európában alig ismernek, de a csapadékhiányos afrikai régiókban egyre nagyobb szerepet játszik az élelmezésben. 

Eltűnhetnek a boltokból ezek az élelmiszerek: tényleg búcsúzhatunk a kedvenceinktől?

Az éghajlatváltozás (melynek az aszály is köszönhető) veszélyezteti az Európai Unió kulináris kincseit.

Ez a növény több 1000 éve ismert a térségben, és nemcsak táplálkozási, hanem szociokulturális jelentősége is van - mint példáunk nálunk a búzának. Apró szemtermését teljes egészében fel lehet használni, tápértéke pedig hasonló a rizséhez. A legnagyobb érv, ami mellette szól, hogy az extrém körülményeket - mint amiket idén is tapasztalhattunk - is jól bírja. Tulajdonképpen nincsen szüksége sem öntözésre, sem növényvédelemre és műtrágyázásra sem. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság a történelem folyamán átment már néhány forradalmon, a tartós aszály és a népességnövekedés viszont újabb revolúcióra kényszeríti az agrárium szereplőit. Már nem lesz elég a technológiai fejlesztés, hiszen a vetésszerkezetet is át kell gondolni, és új gabonaké lehet a jövő.

Új növények tarolhatják le a magyar földeket: búcsúzhatunk a kukoricától?

A vízellátás nélküli, száraz területeken is van lehetőség jó termésre és lehet csökkenteni az aszály-okozta károkat.

Miért érdemes foniot választani?

A fonionak alacsony a koleszterin-, nátrium- és zsírtartalma, kevés kalóriát viszünk be vele a szervezetünkbe, cukormentes, de fontos B-vitamin-forrás, a gabonafélék között a legmagasabb a kalciumtartalma, ezért például ideális kalciumforrás azoknak, akik nem fogyasztanak tejtermékeket. Mindezek mellett a vegánok és a vegetáriánusok is jól be tudják illeszteni az étrendjükbe. A kutatások szerint bár fehérje-összetétele összevethető a rizs fehérjéivel, a fonio lényegesen nagyobb mennyiségben tartalmaz kéntartalmú metionint és ciszteint - ez a két aminosav viszont nincs meg a búzában, a rizsben, a cirokban és az árpában sem. Esszenciális aminosavjai pedig a bőr rugalmasságában, a haj növekedésében, a körmök és a testszövetek növekedésében és regenerációjában játszanak nagy szerepet. A mag totális felhasználása miatt teljes kiőrlésű gabonának számít, illetve gluténmentes, így a gluténérzékenyek is ehetik. Mivel az egyéb gabonákhoz képest nem emeli meg gyorsan a vércukorszintet, a cukorbetegek vércukorszint-stabilizálásában is pozitív a szerepe lehet.