Az elmúlt három hétben gyakorlatilag csak annyi eső volt, ami az elmúlt napokban, ez pedig ismét jelentősen, 20-35 milliméterrel kevesebb, mint az ilyenkor szokásos mennyiség. Az elmúlt egy hónap csapadékmennyisége a szeptember végi esőkkel együtt is nagy területen kevesebb a sokéves átlagnál, különösen az északnyugati országrészben illetve a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön hullott a szokásosnál kevesebb csapadék - írták. Hozzátették: a talajok felszín közeli része egyre szárazabb, a Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön 50 százalék alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában, de vannak területek, ahol már a kritikus 40 százalékot sem éri el ez az érték.

Óriási bajban van a magyar búza: végzetes is lehet, ha nem történik változás

Sürgősen szükség lenne az áztató esőre és a csapadékra a hazai földeken, a talaj felső néhány centiméteres rétege már kiszáradt.

Az északi és a délnyugati országrészben jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak - írták. Az elemzés szerint a hőmérséklet meglehetősen tág határok között mozgott az elmúlt egy hétben, de összességében jellemzően 3-5 fokkal magasabb volt az ilyenkor szokásosnál. Hozzátették, az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, azóta azonban a felszín közeli talajréteg egyre szárazabb. A közelmúlt gyenge esői az Alföldön nem nyújtottak kellő nedvességet a szép, egyenletes keléshez. A kalászosok egyenletes fejlődéséhez további esőre lenne szükség, de a következő egy hétben csendes őszi időre van kilátás számottevő csapadék, és lehűlés nélkül.