Áll a bál Franciaországban: rengetegen kiakadtak az óriástározók építése miatt

Áll a bál Franciaországban: rengetegen kiakadtak az óriástározók építése miatt

Szászi Zoltán
Franciaország a kétezres évek óta hatalmas víztározókban látja a klímaváltozás fenyegette mezőgazdaság számára az öntözés biztosítását. Azonban a „megamedencék” kérdésköre mélyen megosztó a franciák között, és most újabb, több tízmillió eurós kormányzati óriástározó beruházások miatt gazdák néznek farkasszemet környezetvédőkkel, halászokkal - és más gazdákkal is.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Franciaországban idén tavasszal fokozódott a másfél évtizedes konfliktus gazdálkodók egyes csoportjai, illetve környezetvédelmi aktivisták ás más érdekeltek között. A téma, ami mélyen megosztja a helyieket, az ország nyugati, illetve délnyugati részeiben épülő óriási víztározók tervezete.

Nyugat-Franciaországban a talajból nyert öntözést kiszolgáló infrastruktúra több évtizede létezik, azonban az első igazán nagy közösségi víztározó projekt 2007-ben, állami támogatással épült, a 2003-as, 2005-ös és 2007-es aszályokra adott válaszul. A víztározók azonban Marais Poitevin-t, az ország második legnagyobb vizes élőhelyét közvetlenül érintik. Arról, hogy miért ellentmondásos kérdés még a helyi gazdák között is a víztározók építése, idén tavasszal a Le Monde számolt be. A medencék hivatalosan „vízpótló tározó” néven épültek, ám a köznyelvben „megamedencének” hívják őket a franciák, miután kolosszális mértékű vizet tudnak tárolni. Erre példa a Deux-Sèvres-i Sainte-Soline tározó, aminek építése miatt márciusban több ezer tüntető csapott össze a csendőrökkel. A Sainte-Soline víztározó önmagában tíz hektár területet fed le, nyolcméteres fal szegélyezi, és elkészültekor 720 ezer négyzetméteres medencéjében 628 ezer köbméter vizet tud majd tárolni. A régióban egyébként hatvan millió euróból tizenhat további „megamedence” van tervben.

A nyugat- és délnyugat-franciaországi tározórendszerek alapvetően azért épültek, hogy a téli víztöbbletet felfogják, és a szárazabb, nyári hónapokra tartalékoljanak öntözővizet. Azonban ami ellentmondásossá teszi őket az az, hogy ezek a tározók nem esővizet vagy elterelt folyóvizet tartanak vissza, hanem motoros pumpákkal töltik meg őket, amik télen a talajvizet csapolják le. Ez pedig már önmagában is problémás lehet száraz téli hónapok esetén. Vízhiány pedig idén, a 2022-es, különösen száraz tél után már most jelentkezik. Tavaly télen a régióban a leghosszabb esőmentes időszak harminckét nap volt, és a Le Monde megerősítette, hogy a délnyugat-franciaországi Vienne prefektusa, - akinek a régiójában jelenleg szintén állami beruházásból harminc új óriástározó van tervben, - már januárban bevallotta, hogy lehetetlen lesz a hatalmas tározókat megtölteni vízzel.

Gazdák gazdák ellen

Az óriástározók kérdése a kezdetektől szembe fordította a gazdákat a természetvédőkkel. A „Bassines Non Merci" („Kösz, nem a medencékre”) aktivista csoport szóvivője, Jean-Jacques Guillet azt nyilatkozta a Euronewsnak nemrég, hogy inkább azon kéne dolgozni, hogy víz kerüljön vissza a talajba, nem pedig kipumpálni onnan. Természetvédő szervezetek régóta arra panaszkodnak, hogy a Marais Poitevin-ben a védett vizes élőhelyek zsugorodnak. Ráadásul a téli esők elengedhetetlenek a talajvíz utánpótlásához, mivel télen a növények gyökerei nem gátolják a víz átszivárgását a talajrétegeken. Ezért a „megamedencék” ellenzői évek óta azért kampányolnak, hogy az intenzív öntözésre támaszkodó szántóföldi növények, mint a kukorica termesztése helyett a francia mezőgazdaság kezdjen el átállni kevésbé vízigényes termelési módokra.

Ebben egyébként a halászati ágazat is a természetvédők szövetségese, ugyanis a kukoricatermesztéshez használt óriástározók a beszámolók szerint a természetes vizeknek is ártanak, és a folyók jóval kevesebb hordalékot tartalmaznak, ami a tengerparti kagylóhalászatnak is árt. Ezért a természetvédők a régió halászaival karöltve évek óta támadják a víztározó-projekteket a bíróságon a vízi ökoszisztémákat érő károk miatt.

Azonban az óriástározók a francia gazdákat is megosztják. A „megamedencék” ugyanis bár a teljes környék mezőgazdaságát érintik, csak a gazdaságok egy kisebb részét tudják ellátni vízzel. A Le Monde szerint a projekteket támogató gazdák bár ezt nem tagadják, azt emelik ki válaszul, hogy a tározók használatával leveszik a terhet a többi termelő válláról, hiszen a „megamedencéket” nem használó termelők nyáron szabadabban tudnak öntözni, mivel kevesebb gazdaság használja közvetlenül a talajvizet. Azonban a tározók ellenzői erre felhozzák, hogy a nyári szárazságok miatti aszályriasztás esetén az öntözést mindenkinek betiltják a hatóságok, kivéve a tározókból öntöző gazdákat.

Mennyire igazolt az óriástározók szükségessége?

Az óriástározókat támogató, öntözéses gazdálkodással foglalkozó francia gazdák a 2003-2007 közötti aszályok sokkjával igazolják a „megamedencék” létjogosultságát. A Euronews-nak nyilatkozó François Pétorin gazda szerint a víztározók az egyetlen módját jelentik annak, hogy a nyugat-franciaországi mezőgazdaság fennmaradjon. A lap azonban azt is kiemeli, hogy bár az öntözéses gazdálkodás az elérhető vízforrás több, mint felét használja az országban, tipikusan olyan gabonák termelésére, mint a kukorica, a szántóföldeknek csak mintegy 7%-a áll öntözés alatt.

A nyugat-franciaországi óriástározókért felelős Coop de l'eau („Vízszövetkezet”) projektet a francia kormány aktívan támogatja a lap beszámolója szerint. Az hetvenhat millió eurós beruházást 70%-ban finanszírozza az állam. Az francia állam célja a projekttel a mezőgazdaság védelme a klímaváltozás ellen, és abból indul ki, hogy a nyári szárazság elleni legjobb védekezés az, ha víztározókat töltenek fel télen, amikor elvileg a téli esőzések miatt nagy a vízfelesleg. Ezt az állami megközelítést a Francia Geológiai és Bányászati Kutatóiroda (BRGM) jelentése támasztja alá, ami azt mutatta ki, hogy a vízpótló tárolók építésének a talajvízre és a felszíni vizekre csak „korlátozott hatása” lesz. Azonban ezt a jelentést több szakértő is kritizálta, és maga a BRGM elnöke, Michèle Rousseau is azt nyilatkozta francia szenátusnak egy meghallgatáson, hogy a globális felmelegedés hatásaira nem futtattak szimulációkat, és nem mondták ki azt sem, hogy konkrétan télen lehetséges lenne a víz kinyerése a tározókhoz.

A Euronews-nak nyilatkozó Emma Haziza hidgrológus szerint különösen károsak az óriástározók. A szakértő szerint a BRGM-jelentés 2001 és 2011 közötti adatokkal dolgozott, amik mostanra teljesen elavultak a klímaváltozásnak Franciaország környezetére gyakorolt hatásai miatt. A hidrológus azt is kiemelte, hogy a hatékony mezőgazdasági termeléshez relatíve magas talajvízre van szükség, és a talaj legfelső rétegeiből a víz kivonása nem csak a felszíni vizek utánpótlásának összeomlásához vezet, hanem az élőközösségben is hatalmas károkat okoz.

Itthon sem ismeretlen a szárazsággal való küzdelem

A szárazság és az öntözés kérdésköre a magyar gazdáknak is évről évre egyre inkább központi kérdéssé válik. Májusban számolt be róla az Agrárszektor, hogy Magyarországon nagyon alacsony, 2% az öntözött területek aránya, és Nagy István agrárminiszter szerint a távlati cél a 8%, avagy 400 ezer hektár öntözött terület lenne. Azonban emberi tevékenység miatti szárazsággal Magyarország is küzd. 2020-ban jött ki egy nagyszabású nemzetközi jelentés a Duna vízállásáról, amiben a BME kutatói kilenc Duna-menti ország tudósaival fogtak össze, hogy a három évig tartó DanubeSediment projektben vizsgálják a Duna vízrendszerére gyakorolt emberi beavatkozás hatásait. A XIX. századi folyószabályozások 134 kilométer folyómedret vágtak ki a Dunából, és több száz kilométerrel rövidítették a Tiszát is. A kutatóprojekt kimutatta, hogy ennek eredményeként a folyók ma gyorsabbak, kevesebb hordalékot raknak le, sőt, mélyebbre vágják a medrüket, ami miatt a Duna ma két méterrel mélyebben folyik. Mindez a magyar mezőgazdaságot is közvetlenül negatívan érinti, mivel a Duna teljes vízgyűjtő rendszerében mélyebbre került a vízszint, és ez hatalmas területek gyorsabb kiszáradásához vezet.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?