A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Új gondolkodásmódot és tervezést igényel az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv.
A magyar gazdák nyitottak az innovációkra, és tudatosan próbálják csökkenteni az inputanyag-kijuttatásukat is.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
Uniós pénzből, közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Amikor egy növény „szomjas”, a levelei elkezdenek megereszkedni és elveszítik a feszességüket.
A Bereg térségében található Kőris-erdőben különleges vízpótlási műveletet hajtottak végre.
Jelentősen enyhítheti az aszály hatásait egy magyar fejlesztésű öntözővíz-kezelő rendszer.
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak itthon elégíteni.
A kiinduló 85-86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt az öntözött terület nagysága itthon.
A szakminiszter elmondta: a gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúracserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük.
Az öntözővíz minősége, paraméterei kulcsfontosságúak a növények fejlődéséhez, és komoly hatással lehetnek a terméshozamra.
A parajdi bányakatasztrófa miatt megemelkedett sótartalom okán fokozott figyelemmel kísérik a Maros vízminőségét.
Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdni.
A dísznövények - ültetésük során - sok törődést igényelnek, de mindig meghálálják a rájuk fordított időt.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
A szeptember végi árvíz következtében baktériumok juthattak a vízbe, így fertőtleníteni kell azt.
Farkas Sándor szerint a KAP 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek.
Akinek van módja és lehetősége az öntözésfejlesztésre, annak mindenképpen élnie kellene ezzel.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
